Mária
-6 °C
-2 °C

Elhunyt Teller Ede

2003.09.10. 07:58
Életének 96. évében a kaliforniai Stanfordban elhunyt Teller Ede, magyar származású atomfizikus. Két hónappal ezelőtt George Bush amerikai elnöktől megkapta az Elnöki Szabadság-érdemrendet. Akkor Teller úgy nyilatkozott, hogy erre azzal a közreműködéssel szolgált rá, mely elősegítette a hidegháború áldozatok nélküli megnyerését.
Életének 96. évében elhunyt kedden Teller Ede, a világhírű magyar származású amerikai atomfizikus. A tudóst a kaliforniai Stanfordban érte a halál. Halálának hírét a kaliforniai Lawrence Livermore Laboratórium nevű nukleáris fegyverkutató intézet közölte, amelynek 1952-es megalapításában nagy szerepe volt a világhírű atomtudósnak, és amelynek Teller 1958 és 1960 között igazgatója volt.

Mintagimnáziumba járt

Teller Ede
Fotó: EPA/Frank Maechler
Teller Ede 1908-ban született Budapesten. A Trefort-utcai Mintagimnáziumba járt, Eötvös Versenyt nyert. A budapesti Műegyetemre iratkozott be vegyészmérnöknek; tanulmányait Karlsruhéban fejezte be. Heisenberg mellett doktorált fizikából. - Göttingában (Max Born mellett), Koppenhágában (Niels Bohr mellett), Rómában (Enrico Fermi mellett) eltöltött rövid idő után a George Washington egyetemre hívta George Gamow - olvasható a Fizikai Szemlében közölt életrajzban. Korábbi molekulaspektroszkópiai vizsgálatai után Gamow mellett a csillagok energiatermelésével kezdett foglalkozni. - Szilárd Leó unszolására kapcsolódott be az amerikai atomenergia-programba.

A háború alatt az implóziós atombomba tervezésében, a háborút követően (a Reaktorbiztonsági Tanács elnökeként) a szerkezetileg instabil urán-grafit-víz reaktorok kiküszöbölésében, a hidegháború éveiben a hidrogénbomba kifejlesztésében vett részt. Teller 1941-1942-ben a Columbia Egyetemen adott elő, s csatlakozott Enrico Fermi csoportjához a chicagói egyetemen, ahol korszakos kísérleteket végeztek a nukleáris láncreakcióval. Amikor Oppenheimer 1943-ban megszervezte Los Alamosban a titkos laboratóriumot, az elsők között hívta meg oda Teller Edét. Kettejük közt sokszor támadt feszültség, együttműködésük mégis gyümölcsöző volt. A háború után szerette volna folytatni a H-bomba kutatását, Hirosima azonban megrendítette a Los Alamos-i tudósok többségét, és nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel.

Eltüntették Elugelab szigetét

Csak 1949-ben, a szovjet atombomba felrobbantása után kezdtek újra a hidrogénbomba fejlesztéséhez. Teller igazgatóhelyettes lett Los Alamosban, és ő vezette a hidrogénbomba kifejlesztésének munkáit. Teller és Frederic de Hoffmann kísérleti robbantást szervezett a csendes-óceáni Eniwetok-szigeten, 1951-ben. A Greenhouse nevű akció sikere lehetővé tette a hidrogénbomba megtervezését. Egy újabb nagyméretű - 10 millió tonna TNT erejű - robbantással 1952-ben Elugelab szigetét eltüntették a föld színéről.

A kormány 1954-ben vizsgálatot indított Oppenheimer megbízhatósága ügyében, mert gyanakodott rá baloldali kapcsolatai miatt, s Teller nem épp kedvezően nyilatkozott volt főnökéről. Bár a vallomás nem volt perdöntő, az amerikai fizikusok sokáig nem bocsátották meg Teller szereplését. Később Teller a Kalifornia Egyetem sugárzási laboratóriumának konzultánsa, fizikaprofesszora, utóbb a Lawrence Livermore Laboratórium igazgatóhelyettese, majd igazgatója. 1975-től a Hoover Intézet főmunkatársa. A rendszerváltozás óta többször járt Magyarországon. " Újjászületett magyarnak érzem magam" - nyilatkozta egyszer.

Kitüntetés Bush elnöktől

Munkásságáért számos kitüntetést kapott, egyebek között az Albert Einstein-díjat, az Enrico Fermi-díjat, a Nemzeti Tudományos Érdemérmet, idén júliusban pedig George Bush elnöktől a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet. A tudós már nem tudott elmenni a fehér házi ünnepségre, nevében a lánya vette át az elismerést.

Teller Ede akkor az MTI-nek telefonon nyilatkozva azt mondta: abban látja kitüntetése okát, hogy a hidrogénbomba elkészítésében való közreműködésével segítette a hidegháború áldozatok nélküli megnyerését. Teller ellenezte az 1963-as atomcsendegyezményt, mely megtiltotta a légköri atomrobbantásokat. A 70-es években az amerikai kormány nukleáris fegyverkezési tanácsadója lett. 1982-83-ban ő javasolta Reagan elnöknek a csillagháborús tervként is emlegetett stratégiai védelmi kezdeményezést (SDI) - vagyis egy védekező rendszer kialakítását a szovjet atomrakéták esetleges támadása ellen.

A Magyar Tudományos Akadémia 1991-ben tiszteletbeli tagjává választotta. A világhírű tudós 1994-ben megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést, s 2001-ben elsőként neki ítélték oda az újra bevezetett Corvin-lánc kitüntetést.