Mária
-6 °C
-2 °C

Horvátok és szerbek együtt ünnepelték Nikola Teslát

2006.07.10. 20:49
Horvátok és szerbek együtt ünnepelték hétfőn Nikola Tesla horvátországi szerb fizikust, feltalálót és villamosmérnököt, a második ipari forradalom egyik tudományos főszereplőjét születésének 150. évfordulóján, kiemelve, hogy a lángeszű tudós egyben a Balkánon oly különösen fontos etnikai türelem jelképe is volt.

"A szerb Teslát csaknem teljesen elfelejtették (Horvátországban). Nagyon örülök, hogy azok az idők elmúltak" - mondta Stjepan Mesic horvát elnök azon az ünnepségen, amelyet Tesla felújított házának átadása, illetve a tudós születésének 150. évfordulója alkalmából rendeztek Smiljanban, Tesla szülőfalujában.

Bush is üzenetet küldött

Boris Tadic szerb elnök úgy fogalmazott az ünnepségen, hogy Tesla öröksége közös szerb-horvát örökség. Hangsúlyozta: a szerbeknek és a horvátoknak voltak nagyszerű közös pillanataik a múltban, és vannak nagyszerű közös lehetőségeik a jövőben. "A szerb Teslát, Horvátország fiát, a világ polgárát ünnepeljük" - mondta a szerb elnök. "Tesla mindig hangoztatta, hogy egyaránt büszke szerb származására és horvát szülőföldjére. Ez iránymutatás lehet számunkra a jövőre nézve" - hangsúlyozta Tadic.

George Bush amerikai elnök üzenetet küldött az Egyesült Államok zágrábi nagykövete útján az ünnepség részvevőihez, leszögezve benne, hogy az Egyesült Államok is magáénak tekinti Teslát, büszke teljesítményére. Másrészt méltatta a közös horvát-szerb ünneplés jelentőségét is, a tartós megbékélés jelképeként említve a rendezvényt.

Szülőhelye hadszíntérré vált

Szülőhelye, a horvátországi Smiljan falu ádáz harcok színtere volt a horvátországi háborúban (1991-95). A horvát erők elhúzódó háborút vívtak itt a helyi szerb lázadókkal. Tesla emlékművét felrobbantották a háború alatt, szülőházát elhanyagolta a nacionalista kormányzat, amely 2000-ig volt hatalmon Horvátországban.

A jelenlegi horvát vezetés 56 millió kunát (7 millió eurót) költött Tesla szülőházának helyreállítására, illetve a benne és körülötte kiépített Tesla-emlékközpont létrehozására.

Tesla pályafutása

Tesla a kis Smiljan faluban, a Velebit hegység lábánál született másfél évszázaddal ezelőtt, az 1856-ban az osztrák császár, Ferenc József által irányított Horvátország egy szerbek lakta területén. Apja szerb ortodox pap volt, Nikola később Csehországban és Ausztriában tanult.

Egy forrás megemlíti, hogy éppen Budapesten tartózkodott, amikor a forgó mágneses mező és az indukciós motor ideája megfogalmazódott benne. Később Tesla Párizsban az Edison társaságnak dolgozott, de már ekkor megfogalmazódott benne, hogy ő személyesen Edisonnal akar dolgozni, ezért vándorolt a tengerentúlra. Tesla volt egyébként a háromfázisú villamos-energia rendszer feltalálója és megvalósítója.

Otthagyta Edisont

Elektromossággal és mágnesességgel kapcsolatos felfedezéseinek túlnyomó többsége egyesült államokbeli tartózkodása alatt született. 1884-ben hajózott át Amerikába azzal a céllal, hogy Edisonnal együtt dolgozhasson. Később pénzügyi viták miatt elhagyta Edisont, és találmányait (háromfázisú dinamóját, transzformátorát és motorját) eladta George Westinghouse-nak.

Érdekes, hogy Tesla és Edison vitáját pénzügyi természetűnek nevezik az elemzők, miközben a két feltaláló fizikai rendszerei alapvetően különböztek egymástól: Edison az egyenáramot tartotta üdvözítőnek, Tesla viszont a váltóáramot. Miután Tesla eladta szabadalmait Westinghouse-nak, a tőkeerős vállalkozó folytatta a rivalizálást Edisonnal, márpedig üzletembeként Westinghouse volt ügyesebb, és például a Niagara vízesésre ő építhetett erőművet.

Tesla később saját laboratóriumában dolgozott, visszavonult az üzleti rivalizálástól, és New Yorkban halt meg 1943-ban.

Mértékegységet neveztek el róla

A Wikipédia kiemeli Tesla kapcsán, hogy bírálta a relativitáselmélet híveit, és ezt a teóriát "nagyszerű matematikai öltözékbe bújtatott hulladék"-nak nevezte.

A délszláv tudós nevéből származik a mágneses indukció (vagy mágneses fluxussűrűség) SI származtatott egysége. A tesla (jele T) mértékegység használatát a párizsi Conférence General des Poids et Mesures (CGPM) javasolta 1960-ban.