Jusztina
11 °C
22 °C

Napernyőt a Föld fölé

2006.11.20. 10:45
Az Arizonai Egyetem professzora, Roger Angel hatalmas, több ezermilliárd dolláros űrbéli napfénytetővel védené meg bolygónkat a globális felmelegedéstől. Nem ő az egyetlen, akinek ilyen vad ötlet jutott az eszébe.

Elképesztőnél elképesztőbb elképzeléseket találtak ki a tudósok arra, hogy hogyan lehetne tünetileg kezelni a globális felmelegedést - derül ki az amerikai űrügynökség egyik szakértőjének nyilatkozatából. James Hansen, a NASA kutatója abból az apropóból nyilatkozott az ABC Newsnak, hogy november elején egy tudományos lap minden eddiginél grandiózusabb tervet közölt a témában.

Több milliárd űrhajó nem tévedhet

Roger Angel professzor, a Föld körüli napernyő megálmodója több tudóstársához hasonlóan úgy véli, nem elég a globális felmelegedés megállításáért küzdeni - arra is készüli kell, mi lesz, ha az ember nem tudja megfékezni az ökokatasztrófát. A Hansen által geomérnöknek nevezett kutató a NASA kérésére tervezte meg a világ - és minden bizonnyal a világegyetem - legdrágább napfénytetőjét.

A szerkezet több milliárd pihekönnyű miniűrhajóból állna össze, amelyek henger alakú felhőként szűrnék meg a napfényt. Angel elképzelése szerint az ernyő helye a Nap és a Föld között az L1 nevű, úgynevezett Lagrange-pontban lenne - itt egy elenyésző tömegű test két másik, nagytömegű égitest vonzóhatása ellenére stabil pályán, tartósan mozoghat. A kiszemelt pont Földünktől több mint másfélmillió kilométerre található.

Soknullás számla

A henger fele olyan széles és tízszer olyan hosszú lenne, mint a Föld átmérője, és körülbelül két százalékkal csökkentené a bolygónkra érkező napsugarak hatását, kiegyensúlyozva a globális felmelegedés fő okát, az üvegházhatást. A felhőt alkotó űrhajók egyenként 60 centiméter szélesek és 1 gramm tömegűek lennének, és lyukakkal ellátott, áttetsző filmrétegükkel szűrnék a napfényt.

A tudós úgy véli, a napernyőt a legújabb, többnyire még csak kísérleti fázisban levő űrtechnikákkal, elektromágneses indítókkal és ionhajtóművel lehetne felküldeni és pályán tartani. Angel becslése szerint minden öt percben fel lehetne küldeni egymillió miniűrhajót, és így 10 év alatt összeállna az ernyő, de a teljes projekt a kezdetétől a végéig 50 évig tartana. Az óriás napfénytető 3000 milliárd dollárba fájna az emberiségnek, ami valamivel kevesebb, mint a világ egy teljes évi GNP-jének 2 százaléka.

Az ég sárga, a fű zöld

Az elképzelés kritikusai többek között a projekt beláthatatlan méreteit kifogásolják, valamint azt, hogy a terv nem foglalkozik azzal, mi lesz, ha a napfénytető elromlik. Pedig a Hansen által felvázolt többi, globális felmelegedés hatásait enyhítő terv is nagy méretekben gondolkodik.

Tom Wigley, az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ tudósa azt javasolta a Science nevű tudományos folyóiratban közzétett cikkében, hogy juttassanak nagy mennyiségben kéndioxidot a Föld légkörébe. Ez a gáz visszaverné a napfény egy részét az űrbe, kellemetlen mellékhatása azonban, hogy sárgásszürkére festené az eget. Azt Wigley is elismerte, hogy beláthatatlan, hogy a kék ég eltűnése milyen pszichés hatással lenne az emberekre és egyáltalán az élővilágra.

Kicsire nem adunk

Egy másik tudóscsoport speciális, napfényvisszaverő takarókkal fedné be a Föld sivatagainak nagy részét. Ezeknek köszönhetően kevesebb földfelület melegedne fel, és így kevesebb infravörös hő keletkezne, ami az üvegházhatásért felelős gázok csökkenését eredményezné. Kérdéses azonban, hogy hogyan lehetne folyamatosan fenntartani egy ilyen rendszert, amit megfelelő karbantartás nélkül néhány kisebb porvihar is könnyen tönkretesz.

Korábban az is szóba került, hogy vasrészecskékkel hintik be az óceánok egy részét. Ez egy olyan planktonfajta elszaporodásával járna, amely a globális felmelegedésben kulcsszerepet játszó széndioxidot is megkötné. A gond az, hogy a halott planktonokból újra kiszabaduló széndioxid savassá tenné az óceánokat, ami egy olyan baktériumfaj elszaporodását eredményezné, ami kéjgázt termel - ez pedig még jobban fokozza az üvegház-hatást. Így a vasreszelékes megoldás előbb hűvösebbé, majd még melegebbé változtatná a bolygó klímáját.

A méret mindegyik őrültnek látszó tervben problémát jelent, de Hansen szerint a globális felmelegedést nem lehet kicsiben kezelni. Bár az ötletek igencsak vitatottak, és nehéz elképzelni, honnan jut a kivitelezésükre elegendő idő, energia és pénz, el kell kezdeni már most gondolkozni azon, mit teszünk, ha a figyelmeztetések ellenére nem iparkodunk eléggé visszafordítani a felmelegedést.