Autólopás? Védekezzen pokoltűzzel!

2016.01.26. 13:01

Emlékeznek még a bácsira, aki áramot vezetett az uborkaágyása körüli drótkerítésbe, és őt vették elő, amikor egy tolvajt agyonütött az áram? Az önbíráskodást a magyar jogrend jóval szigorúbban kezeli, mint mondjuk a dél-afrikai, ahol egészen elképesztő eszközökkel védhetjük meg magunkat a ránk támadókkal szemben.

Például autóba építhető lángszóróval.

A Dél-afrikai Köztársaság a kontinensen belül kimondottan civilizált országnak számít (összevetve mondjuk Közép-Afrikával), de az egy főre eső gyilkosságok, nemi erőszakkal járó bűncselekmények és rablások terén a világelsők között van.

A helyzet Johannesburgben a legrosszabb: a kilencvenes évek végén fegyveres banditák gyakran GTA-módszerrel kirángatták a sofőröket az autóikból, miközben a piros lámpánál várakoztak. Ha szerencséjük volt az áldozatoknak, ennyivel megúszták: ha nem, a velük utazó nőt is megerőszakolták. Ha mindkettőjüknek peches napja volt, egyikük sem úszta meg élve a támadást.

Ilyen feltételek mellett a jogrend nem támaszkodhat Jézus tanításaira, tudniillik, hogy tartsuk oda a másik orcánkat is, és akkor eljön Isten országa. A törvénykezés jóval elnézőbben kezeli az önvédelmet, mint mondjuk a magyar jogrend: ha valaki ránk támad Dél-Afrikában, akár vállról indítható rakétával is megvédhetjük magunkat, ha azzal másnak nem okozunk kárt.

Egy dél-afrikai feltaláló, Charl Fouire 1998-ban mutatta be a saját fejlesztését, a Blastert, ami az autókra támadók ellen nyújtana igen hatásos védelmet. Isten országáról itt szó sincs: a fegyveres rablókat az autóba épített propán-bután gáztöltetes lángszóró fogja megperzselni a pokol tüzével.

A lángszórót a kocsiajtók alá szerelték fel. Ha rajtaütöttek a járművön, a sofőrnek csak egy kapcsolót kellett megpöccintenie, és a gázpedál nyomására méteres lángok csaptak fel a kocsi oldalából, megperzselve mindenkit, aki be akart hajolni a kocsi ablakán.

Fouire szerint valószínűtlen, hogy a Blaster bárkit is megölne (bár hogy megvakítja a támadót, azt biztosra vette), de a dél-afrikai törvényhozást amúgy sem zavarta a dolog. A törvény értelmében mindenkinek joga van megvédenie magát akármilyen brutális eszközökkel: ha autóba szerelt lángszóróval, akkor autóba szerelt lángszóróval.

A Blaster fogadtatása mégsem volt töretlenül lelkes, bár nem a humanitárius szervezetek tartották hülye ötletnek. A beszerelési költsége viszonylag magas volt; részben ez az oka, hogy csak néhány száz járművet szereltek fel vele. Ugyanakkor még ma is futnak olyan autók Dél-Afrikában, amikbe be van építve a Blaster. A Dél-afrikai Autóvezetők Szövetsége ugyan felemelte a szavát a berendezés ellen, de őket sem a lángszóró brutalitása zavarta, hanem amiatt aggódtak, hogy a támadók ennek hatására inkább agyonlövik majd a sofőröket, mielőtt behajolnának az ablakon.

Mivel a Blaster túl drága volt, ezért nem is lett sikertörténet. Sosem tiltották be, de Fouire belátta, hogy jobb, ha átnyergel a zsebben hordható önvédelmi lángszórók fejlesztésére. Nem tudni, hogy ezekkel mekkora sikert ért el, de a Blasterért 1999-ben megkapta az Ignobel-díjat.