Azt hitték, a géppuska miatt nem lesz többé háború

2016.02.13. 12:24

Biztosan ön is tucatnyi nagyobb szörnyűséget tud most, 2016-ban elképzelni, mint egy géppuska. De gondoljon bele, mit szólt volna, ha a 19. században, a körülményes, kézzel töltött fegyverek idején ön elé raknak egy percenként több száz lövést magától leadó szörnyeteget! Nagyjából ilyen hatást váltott ki a Maxim-géppuska, a világ első teljesen automata hordozható fegyvere, amelyet az amerikaiból britté lett Hiram Maxim talált fel.

Maxim már gyerekkorában elkezdte a feltalálósdit, működő kronométert, saját trükkös egércsapdákat gyártott, később hajsütővasat szabadalmaztatott. Tervezett egy automata locsolót is, amely tűz hatására magától működésbe lépett, és bónuszként távírón értesítette a tűzoltókat is. És saját bevallása szerint az elektromosság kutatásában is Edison előtt járt.

A világhírt mégse ez hozta meg neki, hanem a fegyver, amelynél borzalmasabbat addig nem látott a világ. 1881-ben is épp egy elektromossággal kapcsolatos kiállításon járt Párizsban, ahol a géppuskája első terveit papírra vetette. Hamarosan ott is hagyta az addigi munkahelyét, Angliába költözött, és elkezdett dolgozni a megálmodott találmányon.

Az első működő prototípust 1884-ben építette meg, ez már képes volt kevesebb mint egy perc alatt 666 lövést leadni, és Maxim sorozatos bemutatókat tartott vele a hitetlenkedő látogatóknak. Ezek egyike volt Francis Pratt, aki nemcsak a barátja, de fegyvergyáros is volt.

"Ha bárki azt mondta volna nekem, hogy lehetséges olyan fegyvert készíteni, amely a helyére húzza a töltényövet, kihúz belőle egy töltényt, betölti a csőbe, megfelelően bezárja a töltényűrt, felhúzza a kakast, meghúzza az ELSÜTŐBILLENTYŰT, kilövi a töltényt, kiadja az üres hüvelyt és kidobja a gépből, új töltényt tesz a helyére, és mindezt a másodperc tizedrésze alatt, nem hittem volna neki... De most a saját szememmel láttam" – hüledezett állítólag a kolléga.

Ezek után nem csoda, hogy Maxim körbehaknizta a géppuskájával Európát, és minden nagyobb ország be is vásárolt a félelmetes fegyverből. Később az önéletrajzában ilyen reakciókra emlékezett vissza:

  • “Soha nem készült még a világon olyan fegyver, amely ilyen sok embert és lovat tudott megölni ilyen rövid idő alatt.”
  • “A legborzasztóbb szerkezet, amelyet valaha láttam vagy elképzeltem.”
  • “Túl gyors.”

1897-ben a New York Times azt írta, a Maxim-géppuska “a háború rettenetes automata motorja”, de a lap arra jutott, hogy éppen a sose látott pusztító hatás miatt a világ vezetői ezután kétszer is meggondolják, hogy tényleg vállalkozzanak-e újra háborúra, vagyis a szörnyű fegyver valójában

Béketeremtő és békefenntartó terror.

Persze azóta tudjuk, hogy nem így lett. A géppuskát már gyarmati háborúkban is használták, de húsz évet se kellett várni, hogy az első világháború emblematikus fegyverévé váljon, és a béke helyett milliók halálához járuljon hozzá tevékenyen.

Maxim sose tagadta, hogy büszke volt a géppuska elterjedésében megnyilvánuló feltalálói sikerre, de a történet morális oldala se hagyta hidegen. A háború vége felé feltalált egy inhalálókészüléket, amellyel ő szintén nagyon meg volt elégedve, de a fegyvergyáros kollégái nem nézték jó szemmel, hogy kuruzslásra pazarolja a tehetségét.

“Valóban érdekes világ ez” – írta később a géppuskáról. “Megdöbbentő, milyen gyorsan a hírnév csúcsára emelt ez a találmány.

Ha bármi más lett volna, mint egy gyilkológép, nagyon kevés szó esett volna róla.

Az új géppuska napjainkban az atomfegyver, nemcsak azért, mert az elképzelhető legnagyobb pusztítást társítjuk hozzá, hanem azért is, mert ma mindenki ettől várja, hogy a nyers ereje még a háború gondolatát is elhessegeti. Bízzunk benne, hogy ezúttal bejön a jóslat.