Miért az út jobb oldalán közlekedünk (és az angolok miért fordítva)?
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Ingadozó, de örök vonzerővel bír a Föld mágneses tere
- Perzselő hőség uralkodik rajta, mégis jég fedi a Naphoz legközelebb eső bolygót
- Szó szerint halálra tudjuk magunkat nevetni, többen megjárták már
- Módosult génjeik vannak a lustáknak, de nem kell ebbe beletörődni
- Tíz hónapon át földet sem érnek, mégis élnek és virulnak
Az angolok fura szerzetek, egy csomó dolgok másképp, fordítva csinálnak, mint a világ többi része. Például a metrikus rendszer helyett mérföldben, fontban és pintben mérik a dolgokat, és az út bal oldalán vezetnek. Lehet őket ezért különcnek tartani, de az a helyzet, hogy utóbbit éppen mi csináljuk fordítva, mint ahogy az több mint ezer éven át szokás volt, az angolok csak tartották magukat a hagyományhoz, miközben mindenki más váltott.
A közlekedés szabályozásáról a legkorábbi feljegyzések és régészeti leletek a Római Birodalom idejéből származnak, ők építettek először olyan úthálózatot, ahol már volt értelme meghatározni, hogy melyik oldalon illik haladni. Ez pedig a bal oldal volt, és ez a rendszer maradt életben és terjedt el egész Európában a középkorban. Az 1300-as évekből fennmaradtak olyan pápai dekrétumok, amelyek a vatikáni zarándokok számára írják elő, hogy az út bal oldalán haladva kell megközelíteni Rómát - ez aztán az egész kontinensen hallgatólagos szabállyá tette ezt a rendszert.
Történészek szerint a baloldali közlekedésnek praktikus, önvédelmi okai voltak. Az emberek nagy része jobbkezes, így ha valaki az út bal oldalán halad (jellemzően lóháton), a fegyvert forgató keze van a szembejövő sávhoz közelebb - vagyis ha egy szembejövőről kiderül hogy ellenség, hatékonyabban tud megküzdeni vele.
A jobboldalra való áttérés a 18. században kezdődött, Amerikában. Ekkor kezdték az utak forgalmát uralni a több pár ló húzta, nagy méretű szekerek. Ezeken jellemzően nem volt külön bak a sofőrnek, aki így a bal oldali leghátsó lovon ült. Azért a bal oldalin, mert onnan tudta a legjobban irányítani a lovakat a jobb kezében tartott ostorral. Igen ám, de így bal oldali közlekedésnél a szekér vezetője egészen az út bal szélére szorult, ahonnan nehezebb volt úgy navigálni a járművet, hogy az ne ütközzön neki a szembejövő szekereknek. Ha a felállás viszont jobboldali közlekedés - baloldali ló, a sofőr közelebb kerül az út közepéhez, azzal a szembesávhoz, és egyszerűen jobban látja, hol a szekér széle, és mennyire van messze tőle a szembejövő. A jobboldali közlekedés az 1700-as években el is terjedt Amerikában, és 1792-ben törvénybe is iktatták.
Európában a franciák kezdték el először a jobboldali közlekedést használni, hasonló okokból, majd a napóleoni időkben ezt a rendszert egyszerűen rákényszerítették az összes meghódított terület népességére. Ezt a szokást később átvették a németek is, így a 20. századra nagyjából az egész kontinensen a jobboldali közlekedés lett a módi (Magyarország 1941-ben állt át). A britek azonban ellenálltak. London és az angol városok szűk útjai egyébként sem kedveztek a szekereknek, ami miatt az egész váltás elindult, és az angolok egyébként sem arról híresek, hogy csak úgy átvegyenek szokásokat, pont a franciáktól. A brit szigeteket ráadásul sosem hódították meg sem a franciák, sem a németek, tehát a kényszer is kiesett, mint ok a közlekedés megfordítására.
Így miközben a 20. század második felére az egész világ beállt a jobboldali közlekedésre (az autógyárak pedig ennek megfelelően a baloldali kormányra), az angolok, és az egykori brit gyarmatbirodalom tagjai, mint India, Ausztrália, és Afrika délkeleti része, megmaradt a bal oldalon. Csak néhány olyan ország van, ami úgy maradt meg a baloldali közlekedésnél, hogy nem volt a brit gyarmatbirodalom tagja, ilyen például Japán, Indonézia és Nepál.
Rovataink a Facebookon