A csók sok kultúrában undorítónak számít

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

Innen Európából könnyen gondolhatjuk, hogy a csókolózás minden kultúrában jelen van, univerzális dolog, és olyan nagyon sokat nem is tévedünk ezzel: a csókolózás eredetét magyarázó elméletekből alapvetően ez következne, és a nyugati kultúrkörben tényleg általános jelenség a romantikus csók. A mai kultúráknak legalább 90 százalékában valamilyen formában megcsókolják egymást az emberek, de ennek nagy része anya és gyereke között történik. Jóval kevesebbszer fordul elő a partnerek közötti romantikus csók.

Vannak egészen jól látható kivételek is: a dél-afrikai Tonga népcsoport tagjai elborzadtak, amikor 1890-ben először láttak európaiakat csókolózni. Abban a kultúrában egyszerűen nem tartják higiénikusnak ezt a cselekedet. Ugyanez megtörtént a Mehinako népcsoporttal Amazóniában. Máshol a tabu jogszabállyá emelkedett: egy szváziföldi falu például bünteti a nyilvános csókot, Ugandában szintén tilos nyilvánosan. A szabályozások alapja, hogy szexuális cselekedetnek tekintik a csókot. Több mai afrikai országban, bár nincs jogi tiltás, egyszerűen nem is értik a csók szerepét, nem gyakorolják – a nyugati mozifilmekben látott csókokat leginkább nevetéssel fogadták.

Ez nem azt jelenti, hogy a csók modern vívmány lenne. A csókolózásról szóló legkorábbi feljegyzés egy 3500 éves szanszkrit Véda-részletben található, az ókori társadalmak pedig imádták a csókolózást, erről rengeteg leírást találunk.

Egy 2015-ös tanulmány szerint viszont messze nem nevezhető univerzálisnak a csókolózás. A megvizsgált kultúráknak csak a felében volt jelen a romantikus csók, 168 vizsgált kultúra 46 százalékában. A kutatók szerint a legtöbb egalitárius közösség nem csókol szexuális céllal. Ebből arra következtetnek a kutatók, hogy a csókolózás nem annyira régi, viszont 11 olyan korai kultúrát is találtak, főleg a sarkvidékről,akik szexuálisan csókolóznak (például az inuitok is).

A kutatók eredményei alapján azok a társadalmak, ahol jól elkülöníthető társadalmi osztályok vannak, csókolóznak, míg azok, ahol kevesebb van vagy nincs ilyen, általában nem. A kutatók etnográfiai adatbázisokat vizsgáltak meg, az adatok nagy része a 20. század elején készült vizsgálatokból származik, amikhez még hozzáadtak három etnikai csoportot az USA-ból.

Miért csókolózunk egyáltalán?

Az már látszik, hogy nem univerzális jelenségről van szó - de akik csinálják, azok miért? Senki nem ismeri pontosan a csókolózás eredetét. Az evolúcióbiológusok és a szociálpszichológusok elméletei alapján természeti jelenségnek tűnik, megfigyelhető a csimpánzoknál és a bonobóknál is, még a nyitott szájas és a nyelves csók is.

Az egyik legismertebb elmélet szerint a csókolózás az etetésből származik: az anyák előre megrágják az ételt, és nyelvükkel belerakják az utódjuk szájába. Egy másik, nem kizáró elmélet szerint a csókolózás segít tesztelni a potenciális parterek egészségügyi állapotát és genetikai kompatibilitásukat a közeli szaglással és csókkal, ahogy ezzel egyben jó a szexuális kompatibilitás vizsgálatára is.