Bulvárlapok álhírei miatt tört ki a New York-i lisztlázadás
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
Az éhséglázadás a történelemmel egyidős jelenség. Ahol felüti a fejét az élelmiszerhiány, ott pánik, fejetlenség és zavargások törnek ki. Így volt ez az 1684-es moszkvai felkeléssel, amit a különadók váltottak ki, és így volt a közelmúlt venezuelai zavargásainál is.
Ehhez hasonló eseménysorozat zajlott Manhattanben is, a XIX. század elején. A ma már csak Flour Riot (lisztlázadás) néven emlegetett 1837-es zavargásoknak szerencsére nem volt halálos áldozata. Csak néhány száz hordó liszt és úgy ezer zsák gabona sínylette meg a csetepatét, de több okból is figyelemre méltó esemény volt.
A lisztlázadás egy egyszerű pletykából nőtte ki magát. 1836 és 1837 között a liszt hordónkénti ára 7-ről 12 dollárra nőtt. Egyesek aggódni kezdtek, hogy az élelmiszerárak még följebb kúszhatnak, és tovább mélyülhetnek a jövedelmi egyenlőtlenségek, ami elsősorban a szegényeknek lesz rossz.
Ekkoriban jelentek meg az első, úgynevezett penny press újságok - ezek filléres bulvárlapok voltak, amiket főleg az alacsonyabb iskolázottságú tömegek vásároltak. Ezek a lapok tovább korbácsolták az elégedetlenséget. A cikkeikben áruhiányról és észbontó áremelkedésekről írtak; egyes lapok azt sem tartották kizártnak, hogy a liszt hordónkénti ára akár 20 dollárra is nőhet. A filléres lapok – köztük a New York Herald – főleg a New York-i munkásosztályt célozták. Interjúkkal és helyszíni beszámolókkal bizonyították, hogy hamarosan katasztrófa várható.
Az áremelkedés miatt amúgy is felbőszült tömegeknek több se kellett. Az utcasarkokon tettre buzdító hirdetmények tűntek fel: arra biztatták az érdeklődőket, hogy február 13-án gyűljenek össze a városháza előtt, és beszéljenek az esetről.
A tüntetésre a rossz idő ellenére is ötezer fős tömeg gyűlt össze. Több felszólaló, köztük városi hivatalnokok is felszólaltak; az ország gazdasági helyzetéről beszéltek. Az utolsó szónok – máig nem tudni ki volt az – a pódiumra szökkent, és azzal gyanúsította meg az Eli Hart & Companyt és a S. H. Herricks & Companyt, hogy lisztet halmoznak föl. A pletykák szerint Hart 53 000 hordó lisztet gyűjtött be – nyilván azért, hogy kivárja az áremelkedést, és megkopassza a szegényeket.
Megindult az ellencsapás. A tömeg Hart raktárához vonult, a Washington és a Cortland Street sarkához, és több száz hordó lisztet borítottak Manhattan utcáira. A feldühödött tömeg még aznap szétvert két raktárházat, és úgy ezer zsák megőrletlen búzát szórtak szét.
Fotó: Wikipedia
Emberéletben nem esett kár, és a zavargások is viszonylag hamar elhaltak. Manhattanben addig sem voltak ismeretlenek a randalírozások, de az 1837-es lisztlázadás során igazolódott be, hogy a városvezetésnek szakértő rendvédelmet kell szerveznie a hasonló esetek ellen. Ha közvetve is, de a lisztlázadás vezetett a New York-i rendőrség, az NYPD 1845-ös megalapításához is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon