Miért kanyarognak a folyók?

Kapcsolódók (5)

86 Celsius-fokos folyót talált egy tudós

Amazóniában, ráadásul nincs a közelben semmilyen vulkán. Most írt róla könyvet.

A gát önmagában kevés az árvíz ellen

A Dunával az a baj, hogy nincs hova elvezetni a vizét, de Budapest belsejét még a legextrémebb árvíz sem viszi el, hála Podmaniczkynek. Van, amikor a mobilgát az egyetlen megoldás. Árvízvédelem kezdőknek.

Miért fulladnak annyian vízbe Borsodban?

Többen haltak meg eddig a melegben, mint tavaly egész évben. Az ok: sokan szegények, részegek és alig van kiépített strand. De Hajdú-Biharban sincs egyetlen kijelölt fürdőhely sem, mert az pénzbe kerül. A hétvégén megint kánikula jön.

A Tisza folyamatosan bővíti Magyarország területét

Ezer hektárral csökknet Ukrajna területe, mert a folyó sodorvonala helyet változtat.

A víz menekültjei

A bolygónkon élő emberek kétharmadának komoly vízhiánnyal kell szembenéznie huszonöt év múlva.

Miért lát ma gyerekrajzokat az Indexen? Mert gyereknap van!

Ha látott már kanyonokat, amiknek a mélyén méltóságteljesen kanyarog a folyó, jó, ha tudja: azt a mély kanyont bizony az a hömpölygő folyó vágta ki. Ezek a folyók még évezredeken át fognak ugyanezen az útvonalon áramlani a kősziklamederben. Máshol, ahol a talaj puhább, a folyók kanyarulatai vad hurkokat vesznek - érdekes módon még teljesen sík terepen is, ahol látszólag minden azt indokolná, hogy nyílegyenesen folyjanak.

A folyók ugyan évmilliók alatt még a kősziklába is utat vájnak, de alapvetően mindig a legkisebb ellenállás felé haladnak – ez tehet róla, hogy olyan szép kacskaringókat vesznek. Hogy nem egyenesen folyik a tenger felé, annak számos oka van. Minden egyenes folyó kanyargóssá válik, ha elég hosszú ideig érik különféle környezeti hatások: áradások, viharok, és hasonlók.

A folyók kanyarulatát akár az is kialakíthatja, ha egy hódcsalád otthont épít a folyómederbe, meglazítva ezzel a talaj szerkezetét az egyik oldalon. Ilyenkor a folyó sodrása is lelassul az adott oldalon, a túlsó szélén pedig felgyorsul. Így a vízből a hordalék is aránytalanul rakódik le, az egyik oldalon sok, a másikon kevés - kész is a kanyar pár száz vagy ezer év alatt.

Ha kialakul egy ilyen kanyarulat, azon megtörik a folyó áramlása, viszont így sokkal nagyobb erővel fog a szemközti partnak zúdulni, ami ott is tovább görbíti a folyó kanyarulatát – és így megy ez tovább a végtelenségig. Illetve nem is a végtelenségig, mert a folyókanyarulatok csak addig torzulhatnak tovább, amíg a hurok akkora nem lesz, hogy a folyó ismét önmagába nem torkollik. Ilyenkor a víz a legrövidebb úton fog továbbfolyni, a megmaradó részben pedig holtág alakul ki, ami idővel kiszárad, és csak a meder nyomát hagyja maga mögött.

A világ különböző pontjain végzett mérések azt mutatják, hogy a folyókanyarulatok között van egy meghökkentő ismétlődés is. Egy S alakú folyókanyarulat hossza többnyire nagyjából hatszor olyan hosszú, mint amilyen széles a folyó. A kis leágazó, szabadon tekergő folyókanyarulatok tehát úgy festenek, mint megannyi kis fraktál, ahol a leágazások tulajdonképpen önismétlő formák – csak egyre kisebb méretben.

(Minute Earth)