Megégette az ujját? A fülcimpa mindig kéznél van!

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

Legtöbbünk találkozott már vele rokoni, ismerősi körben, vagy éppen maga is alkalmazta már azt a meglehetősen régi háztartási praktikát (túlzottan is divatos angol kifejezéssel élve: lifehacket), ami arra az esetre nyújt segítséget, ha valami forró tárggyal megégettük az ujjbegyünket. A fájdalomcsillapító trükk lényege, hogy amint váratlan hőhatás éri ujjunkat - mert mondjuk hozzányomtuk a forró vasalótalphoz, vagy a tűzhelyen lévő lábos oldalához - azonnal, de tényleg, késlekedés nélkül csippentsük meg a legközelebb eső fülcimpánkat a megégetett ujjal. Sosem próbálta még? Higgye el, működik: pár pillanat alatt csökken az égő fájdalom.

Felvetődhetne, hogy ez afféle placebohatás, ami annak köszönhető, hogy hajlamosak vagyunk hinni jó néhány hagyományos gyógyító eljárásban, főképp, ha azt családon belül, mondjuk a főzőcskéző nagymamától lestük el. A fülcimpa jótékony égéscsökkentő hatása azonban nem placebo, ellenben jól magyarázható viszonylag egyszerű biológiai és fizikai hatásokkal.

Alapvetően két jelenséget vehetünk számba. Nemrég írtunk arról, hogy miért kapjuk a szánkba az ujjunkat, ha rácsaptunk kalapáccsal. Cikkünkben az agyba érkező fájdalomjelzések útjáról, a fájdalomérzékelés kutatásáról volt szó, arról, hogy különböző típusú idegrostok felelnek a kellemes és a fájdalmas ingerek továbbításáért, és hogy bizonyos fájdalmas ingerek tulajdonképpen elnyomhatók, ha azonnal kellemes inger éri a sérült testrészt. A megsütött ujjbegy bőrének a puha fülcimpa érintése ilyen kellemes inger.

A másik dolog, ami miatt a fülcimpa enyhíti az égő érzést, fizikai jellegű, konkrétan a hővezetés, hőszigetelés jelenségével kapcsolatos. Az egészséges emberi test átlagosan 37 Celsius fokos hőmérsékletű, de vannak olyan területek, amik eltérnek ettől: a végtagok például valamelyest hidegebbek, mint a törzs, és ez a helyzet a fülcimpával is: mivel meglehetősen távol van a test melegebb régióitól, hűvösebb is azoknál (akárcsak a férfiaknál a herezacskó, ami a spermiumoknak kellemes 33 fok tartása érdekében helyezkedik el a testen kívül). Ebből rögtön adódik is a megfejtés:

az ujjunkon a hirtelen hősokkot kapott bőrfelületet hozzáérintve a test többi részétől pár fokkal hűvösebb fülcimpához, gyors hűtőhatás érhető el.

A hűtőhatás alapja az is, hogy a vékony, puha bőrrel borított fülcimpa, a fülkagyló többi részétől eltérően nem tartalmaz porcszövetet, csak zsíros, laza kötőszövetet, ráadásul sűrűn át van szőve erekkel. Mindebből adódóan jól vezeti a hőt, legalábbis sokkal jobban, mint az ujjbegyet borító vastag, keményebb bőrszövetek, amik nem tudják eloszlatni a kis területre koncentrálódó hőt, és ami miatt érezzük roppant kellemetlennek, fájdalmasnak az ott érzékelt hirtelen forróságot.

Az ujjbegyen felgyűlő hőmennyiséget tehát hatásosan le lehet vezetni, ha minél előbb a fülünkhöz nyúlunk vele. Nem utolsó sorban: a fülcimpában nincs annyi idegvégződés, mint az ujjbegyeken, ezért alapból nem is érzékeli annyira a fájdalmat, és a benne lévő zsírszöveteknek sem árt annyira a hő, mint az ujjainkban lévő izomszöveteknek. (Itt tegyük azért hozzá, hogy súlyos, másod- vagy harmadfokú égési sérülések esetén sajnos már nem segít a fülcimpa.)

Sokan úgy tartják, hogy a fülcimpa az egyik leghaszontalanabb testrész (rögtön mondjuk a vakbél után), ami nélkül tökéletesen meglenne az ember. A fentiek alapján csak annyit mondanánk: el a kezekkel a fülcimpától! Vagyis, dehogy, épp ellenkezőleg!