Lehet a tűznek árnyéka? Na és a Star Warsban a fénykardnak?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
-
Ingadozó, de örök vonzerővel bír a Föld mágneses tere - Perzselő hőség uralkodik rajta, mégis jég fedi a Naphoz legközelebb eső bolygót
- Szó szerint halálra tudjuk magunkat nevetni, többen megjárták már
- Módosult génjeik vannak a lustáknak, de nem kell ebbe beletörődni
- Tíz hónapon át földet sem érnek, mégis élnek és virulnak
Árnyéka mindennek van, ami a fényt elnyeli, visszaveri, vagy szétszórja - elvégre az árnyék éppen annak a fénynek a hiánya, ami nem haladt át az adott tárgyon. Na de mi a helyzet azokkal a dolgokkal, amik maguk is fényforrások? Mi a helyzet magával a tűzzel, annak van árnyéka? Mielőtt bárki is elrohanna kíváncsiságában felgyújtani valamit és megnézni a saját szemével, eláruljuk a választ:
Attól függ.
Mármint leginkább attól, hogy milyen a láng és milyenek a fényviszonyok. Alapvetően, ha a külső fényforrás erősebb, mint magának a tűznek a fénye, akkor képes a láng árnyékot vetni. Ha például egy reflektorral világítunk rá a tűzre, annak simán lehet árnyéka. A trükk annyi, hogy a tűz lángnyelvei nem pusztán fényből állnak, hanem egy csomóféle anyag keverékéből. Van benne forró levegő és vízgőz, mindenféle égéstermékek, hamu- és koromszemcsék, illetve izzó állapotban levő szénhidrogének. Utóbbiak adják tulajdonképpen a tűz fényét. Ezek az anyagok már képesek arra, hogy a bejövő fényt visszaverjék vagy elnyeljék - és ha az ezt a hiányzó fényt a tűz saját fénye nem képes visszapótolni a túloldalon, máris kész az árnyék. Hogy ez mikor következik be, a tűz és a külső fényforrás fényereje mellett attól is függ, hogy mi ég - ez határozza meg, hogy milyen összetételű és milyen forró a láng, vagyis mennyi anyag van benne, ami a fény útját állja.
A helyzetet kicsit tovább bonyolítja a forró levegő. A lángban, illetve körülötte a levegő hőmérséklete elég erősen különbözik, ezáltal pedig a sűrűségük is. Márpedig két különböző sűrűségű közeg határán megjelenik a fénytörés jelensége (így jön létre például a délibáb is), ez is eltéríti a lángokra eső fénysugarak egy részét, és hozzájárul az árnyék megjelenéséhez.
2008-as pekingi olimpiai játékok nyitóünnepségén készült kép az olimpiai lángról, vagyis annak árnyékáról
Fotó: Tim de Waele
Egyvalami nem működik közre a jelenségben, minden közhiedelemmel ellentétben: a külső forrás fénye, és a tűz fénye nem ütközik össze, vagy szórja szét kölcsönösen a másikat. Ez azért van, mert a fény fotonokból áll, a fotonok pedig nem úgy viselkednek, ahogy az anyagok szoktak: például képesek simán áthaladni egymáson, vagy akár ugyanabban a pozícióban létezni. És ez az oka annak is, hogy
...és itt még van esélye nem továbbolvasni, és nem összetörni a gyerekkorát...
...szóval emiatt a Star Wars fénykardpárbajai sajnos a valóságban egyáltalán nem működnének, a fénypengék simán áthaladnának egymáson. Ráadásul, mint azt az imént láttuk, ha feltételezzük, hogy a penge valóban fényből van, árnyéka sem lehet. A filmekben egyébként néha van, ebből is látszik, hogy nem célravezető dolog egy scifiből (fantasyből, tündérmeséből, stb.) tanulni fizikát.
Frissítés: Néhány tucat felháborodott Star Wars-rajongó olvasónk jelezte, hogy a legújabb kori kánon szerint a fénykard nem fényből, hanem plazmából van, illetve kyber kristályból, és/vagy varázslatból. Az első két esetben valószínűleg mégis csak lehet árnyéka, a harmadikról nem merünk nyilatkozni.
(Borítókép: Star Wars: V. rész, A Birodalom visszavág. Fotó: outnow.ch)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon