Hogyan szellőztetnek egy repülőgépen?
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
Egy modern utasszállító repülőgépen több száz embernek van hely, pár száz négyzetméternyi alapterületen. Ha telt ház van, fejenként alig több mint egy négyzetméter jut, ráadásul a belmagasság is elég csekély, és egy hosszabb út akár 10-12 óráig is tarthat. Mindez elég penetránsan állott levegőt eredményez, ha nem szellőztetünk sűrűn, mondatja a gyakorlati tapasztalat bárkivel, akivel előfordult már hogy egy kisebb, zárt szobában aludt többedmagával és reggel beleszippantott a levegőbe.
Na de hogy lehet egy repülőgépen szellőztetni?
Odakinn ordítanak a mínuszok, alig van oxigén, ráadásul 900-as tempóval halad a gép, hát kivisz menten a huzat.
Az utasszállítók szellőztetési és levegőkeringetési rendszere ebből adódóan egyszerre bonyolult és létfontosságú. A mérnökök nagy szerencséjére ezeket a gépeket általában sugárhajtómű mozgatja, ami rengeteg levegőt szippant be a puszta működéséhez. Ennek a levegőnek egy részét használják fel a szellőztetéshez. Mivel odafenn nagyon kicsi a légnyomás, a levegőt először össze kell sűríteni - azonban ez, és előtte a hajtóművön átáramlás felforrósítja az alapban mínusz 50 fok körüli levegőt, így azt ironikus módon először le kell hűteni. Ezért általában a szárnyakon levő hűtőrendszerben futtatják végig, ami egyben segít a szárnyak jégmentesen tartásában.
Ezután kerül be a külső levegő a belső légkeringető rendszerbe, ahol fele-fele arányban keverik a benti, használt levegővel - a maradékot meg egyszerűen kiengedik. A levegő nagy teljesítményű tisztítóberendezéseken (HEPA, High-Efficiency Particle Filter, nagy hatékonyságú részecskeszűrő) halad át, ami a szennyeződések, baktériumok és egyebek 99%-át kiszűri. A legfrissebb levegőt a pilótafülke, és az általában elöl elhelyezkedő első osztály utasai kapják, majd innen áramlik hátrafelé, ezt a rendszert a pilótaszlengben FART-nak (Forward Air, Return Tail) hívják, egészen plasztikus szójáték.
De mi a helyzet az oxigénnel?
Jogos a kérdés, hiszen minél magasabbra megyünk, annál ritkább lesz a levegő. A himalájai hegymászók a 8000 méteres magasságot már halálzónának hívják, ahol az alapban megszokott 21% helyett mindössze 7% körüli a levegő oxigéntartalma, és ezt hosszú távon nemigen lehet kibírni még a vasszervezetű serpáknak se. (Pontosabban a levegő oxigéntartalma minden magasságban kb. 21%, csak a harmadára csökkent nyomás miatt harmadannyi oxigénmolekula lesz minden lélegzetvételnyi levegőben). És a repülők bőven efelett, 10600-10700 méter körül járnak.
(Gyors kitérő: miért éppen ez a tipikus utazómagasság? Azért, mert ennél magasabban már köhögnének a hajtóművek az alacsony oxigéntartalom miatt, alacsonyabban viszont nagyobb a légellenállás, ami növeli a fogyasztást.)
Aki pár bekezdéssel ezelőtt figyelmesen olvasott, már tudja a megoldást: a kintről beszippantott levegőt kompresszorral összenyomják, hogy a belső légnyomáshoz passzoljon, és így végül a keveréssel a földfelszínen megszokott szintnél alig pár százalékponttal lesz alacsonyabb az oxigéntartalom a gép belsejében. Ahol egyébként nem is a felszíni nyomást, hanem 1500-2500 méteres magasságnak megfelelőt tartanak.
A HEPA teljesítményére jellemző, hogy nagyjából 2-4 percenként a gép teljes levegőjét megforgatja és megszűri, vagyis sokkal tisztábban tartja a levegőt, mint amit idelenn megszoktunk. Nagyjából
a kórházi műtőknél megszabott standardekhez közelít a repülő levegőjének tisztasága.
Amit utasként nemigen veszünk észre, sőt, hosszabb utakon szem-, orr-, bőrszárazságra szokás panaszkodni a rossz levegő miatt. Ennek az oka, hogy a repülők levegője nagyon száraz, a sivatagokéhoz mérhető a páratartalma. Ez a szellőztetési rendszer mellékhatása. Odakinn ugye nagyon hideg a levegő, ami együtt jár azzal is, hogy extrém száraz (fizikai törvény, hogy minél hidegebb a levegő, annál kevesebb vízpárát tud felvenni, mínusz 50 fokon már szinte semennyit). Ezzel nemigen tudunk mit tenni, már azon felül, hogy kontaktlencse-viselőként szorgalmasan használjuk a szemcseppet, meg úgy általában rengeteg vizet iszunk, alkoholt pedig inkább nem.
Rovataink a Facebookon