Évszázadokon át voltak bajok a Notre-Dame-mal

GettyImages-1020523608
2019.04.17. 05:09

A francia gótikus építészet legnagyszerűbb alkotása a Notre-Dame, és fennállása nyolcszáz évében jó párszor előfordult, hogy kisebb-nagyobb kár érte a lenyűgöző és gigantikus katedrálist.

A most látott pompás épület eleve egy korábban lerombolt templom helyére került, amely túl szűknek bizonyult Párizs egyre csak növekvő lakosságának, ezért döntött úgy Maurice de Sully püspök 1160-ban, hogy új épületet emel gótikus stílusban. Az építkezés nagyjából százötven évig tartott, és egyes források szerint már ez alatt volt egy tűzeset, de ennek a nyomait nem tudták kimutatni.

Néha szándékosan változtattak ezt-azt az épületen, például a színezett ablaküvegeket praktikus okokból átlátszóra cserélték, hogy több fény jusson a templomba. Ezt később visszaállították, mert a színes ablak hangulatosabb.

Később lázadó hugenották rombolták le a katedrális néhány szobrát 1548-ban, mert a bálványimádás eszközeinek tartották azokat. A hugenották francia reformátusok, és a 16-17. századi reformáció egyik fő tevékenysége volt a szentképek, freskók és feszületek lerombolása, mert igencsak komolyan vették a tízparancsolat bálványimádást tiltó második pontját.

Pár száz évvel később, az 1790-es években a francia forradalom végzett értelmetlen pusztításokat. A Notre-Dame királyszobrait egyszerűen lefejezték, mert azt hitték, hogy azok a francia uralkodóknak állítanak emléket, pedig valójában bibliai királyok szobrai voltak. Néhány fejet 1977-ben egy régészeti ásatáson megtaláltak, de ezeket inkább egy múzeumba szállították.

A katedrálist megfosztották vallási funkciójától, és átmenetileg raktárként használták.

Napoleon Bonaparte adta vissza a katedrálist az egyháznak 1802-ben, kicsit kipofozták az épületet, és ha már ilyen jól alakultak a dolgok, pár évvel később meg is koronáztatta magát, és az esküvőjét is a katedrálisban tartotta meg.

A pusztuló templom alaposabb renoválását 1844-ben I. Lajos Fülöp király indította el, de a végeredményben már nem gyönyörködhetett, mert 1850-ben meghalt, a munka viszont huszonöt évig tartott. Ekkor díszítették fel az épületet mitikus lények szobraival, és magasabb toronysisakot húztak fel.

Egyszer már levakarták róla az emberi civilizáció mocskát.

A Notre-Dame nyolcszázadik születésnapján, 1963-ban megtisztították a templomot az évszázadok alatt rárakódott koromtól, így a katedrális visszakapta az eredeti világos színét, ám ez az állapot sem tartott sokáig, mert a párizsi szennyezett levegő megint megváltoztatta a burkolat színét, és felgyorsította az építőkövek erózióját, aminek a hatására számos díszítőelem kiesett a helyéről.

1991-ben megint belevágtak egy renoválásba, de minden igyekezet ellenére a 2010-es években is újabb projektet kellett indítani, annyira leromlott az épület állapota. A helyreállítás teljes költségét 100 millió euróra becsülték, amit magánadományokból terveztek összegyűjteni. 

Most éppen a toronysisak 6 millió eurós renoválása zajlott, amikor a rézből készült szobrok és más díszítőelemek eltávolítása után pár nappal tűz ütött ki, és elpusztult a tetőszerkezet nagy része.

(Borítókép: A Notre-Dame 1920 körül egy képeslapon. Fotó: Print Collector / Getty Images) 

Ma is tanultam valamit 1-2-3-4-5

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM
Ma is tanultam valamit 5

Megint 150 vadonatúj, izgalmas téma ismét meglepő válaszokkal

MEGVESZEM