A hiénalányoknak 20 centis csiklójuk van

2019.08.08. 05:00

A foltos hiénák sok szempontból különböznek legközelebbi rokonaiktól, a barna és a csíkos hiénától is. Markánsan eltérő a társas viselkedésük, hiszen matriarchátusban, vagyis nőuralom közepette élnek. Ennek megfelelően a nőstények nagyobbak a hímeknél. Nevükhöz illően bundájukat foltok tarkítják, és élőhelyük, táplálkozásuk sem egyezik tökéletesen a többi hiénafaj szokásaival.

Ja, és 18-20 centiméteres klitoriszuk van, ami merevedésre képes pszeudopénisszé alakult

- de ön biztos nem ezért kattintott ide.

A klasszikus megfigyelők, sőt még a korai modern biológusok egy része is úgy gondolta, hogy a foltos hiénák hermafroditák vagy interszexuálisak, vagyis rendelkeznek mindkét nemre jellemző külső nemi szervekkel. Ezért nem szabad elítélni őket (mármint a korai megfigyelőket), hiszen tény és való, hogy a foltoshiéna-hímek és nőstények ránézésre gyakorlatilag megkülönböztethetetlenek. A tanzániai Hyena Project kutatóprogram Twitter-oldalán rendszeresen rendez "hím vagy nőstény?"-megkülönböztető kvízeket, és hát teljesen esélytelen a dolog:

Legyen hím vagy nőstény az állat, megjelenését a kifejezetten erőteljes testalkat, illetve a hátsó lábai között lógó, illetve izgalmi állapotban merev, egyértelműen pénisznek tűnő objektum dominálja. Ugyanakkor a hermafroditizmus tudományos felfogása megköveteli, hogy az állat genetikailag is hordozza mindkét nem anatómiai jellegzetességeinek lenyomatát.

Erről azonban nincs szó, a nőstény hiénák genetikailag egyértelműen nőstények.

De mégiscsak ott lóg valami a lábuk között. Nos, ez a meghosszabbodott csiklójuk, amely álpénisszé alakult, hosszúsága eléri a hím hiénák (valódi) péniszének 90 százalékát, a vastagsága (átlagosan 22 milliméter) pedig megegyezik a péniszével.

Egy nőstény foltos hiéna
Egy nőstény foltos hiéna
Fotó: Bettina Wachter / Leibniz Institute for Zoo and Wildlife Research in Berlin

A pszeudopénisszel kapcsolatban több a kérdés, mint a válasz. Alapvetően nem tudjuk, hogy miért alakult ki. Az biztos, hogy a foltos hiénák szociális rendszere leginkább matriarchátusként jellemezhető, vagyis a nőstények alapvetően dominánsak a hímek felett. Szervezetükben magasabb a tesztoszteronkoncentráció, mint más emlősnőstényeknél, emiatt erősebbek és agresszívebbek, mint az elvárható lenne. 

Viszont a pszeudopénisz nem az androgén hormonok hatására kezd kialakulni, hiszen a magzaton már azelőtt megjelenik, hogy kialakulnának a nemi hormonokat termelő belső elválasztású mirigyeik.

Akárhogy is, a felnőtt nőstény foltos hiénáknak igen jelentős méretnövekedésre és merevedésre képes csiklójuk alakul ki, amelyen még fitymaszerű képletet is találunk. A húgycső (és a vagina) a meghosszabbodott klitorisz végén nyílik a külvilágba - pont ahogy egy rendes pénisztől elvárnánk. Továbbá, hogy teljes legyen az illúzió,

a nagyajkaik álherezacskóvá nőttek össze, és az álpénisz alatt láthatók.

Vagyis látszólag minden arra utal, hogy az evolúció a hím külső ivarszervek lemásolását preferálta a nőstény hiénáknál. De miért?

A két nem genitáliai olyannyira hasonlók, hogy azokat még a legnagyobb hiénaszakértők is csak tapintás útján tudják megkülönböztetni, ránézésre nem. A nőstények a párzást kivéve ugyanúgy használják az álpéniszt, mint a hímek a valódi szervet. Csoporttag üdvözlésekor erektált állapotban mutogatják egymásnak, kölcsönösen szaglásszák, és az alávetett nőstények és hímek a domináns nőstény álpéniszét nyalogatják a behódolás jeleként.

A párzás viszont a megnyúlt klitorisz miatt mindkét nem számára egy merő kínszenvedés.

A sikeres párzáshoz a nőstény hozzájárulása és kooperációja elengedhetetlen, hiszen a hosszú klitoriszt először ingujjszerűen vissza kell húznia (fel kell tűrnie), hogy a hím be tudja vezetni péniszét a vaginába. Emiatt az erőszakos közösülés teljesen esélytelen. Ez az alapja a pszeudopénisz kialakulását magyarázó egyik elméletnek. A fiatal hímek szexuális pályafutásuk első hónapjaiban jellemzően még csak igyekeznek eltanulni a párzás nehézkes és trükkös technikáját, mielőtt sikerrel járnának.

A hím (Abb. 1.) és a nőstény (Abb. 2.) foltoshiéna-nemiszervek egy 1922-es szakcikkből. Kivételes a hasonlóság.
A hím (Abb. 1.) és a nőstény (Abb. 2.) foltoshiéna-nemiszervek egy 1922-es szakcikkből. Kivételes a hasonlóság.
Fotó: Wikimedia Commons

Egy másik elmélet szerint a megnyúlt klitorisz lehetőséget biztosít a nősténynek, hogy az esemény után is meggondolja magát, ha esetleg mégsem azt a hímet kívánja gyermeke apjának, akivel az imént párzott. Minthogy - a hím péniszhez hasonlóan - a húgycső és a külső ivarszervek nyílása viszonylag hosszú szakaszon ugyanazon csatornába torkollik, a nőstény a párzás utáni vizeletürítéssel gyakorlatilag

kimoshatja a nem kívánt hím ivarsejteket.

A nagy csiklónak és az erőteljes tesztoszterontermelésnek a nőstények számára is megvan az ára. Nehezen esnek teherbe, és a szülés is fájdalmas, hiszen a 1,5 kilós hiénakölyöknek a pszeudopénisz szűk nyílásán kell kituszkolnia magát. Emiatt a nőstény hiénák 15 százaléka belehal a szülésbe, az újszülöttek 60 százaléka pedig nem éri meg a felnőttkort.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport