A kőolaj és a földgáz szó szerint mozgásban tartja az emberiséget; jó ideje gyakorlatilag egyet jelentenek a pénzzel és a hatalommal, és ennek megfelelően gyakran vért is ontanak értük. Manapság ha valaki a fosszilis energiahordozókra gondol, rögtön a Közel-Kelet jut eszébe, tele olajnagyhatalmakkal. (Persze ha nem kezdünk el világszinten kevesebb fosszilis és nem megújuló energiaforrást használni, ezek a gazdag országok is komoly problémáknak nézhetnek elébe).

Ha száz embernek feltennénk a kérdést, hogy milyen színű a víz, száz azonnal rávágná, hogy milyen lenne, hát semmilyen színű, vagyis átlátszó. Pedig a helyzet ennél kicsit bonyolultabb, elvégre a hó is a víz egy formája, a jég is az, és az egyik a nevéhez méltóan hófehér, a másik színe meg az egészen átlátszótól a tejfehéren áttetszőn át egészen a tiszta fehérig terjedhet. Bónusz: ha megnézünk mikroszkóp alatt egy hópihét, az is áttetsző. Viszont ha sok van belőle, az már fehér. Egy egész tengernyi víz meg kék.

Hogy megértsük, miért van ez, vegyük át gyorsan, miért is látunk színeket. Az agyunk színként fordítja le a szemünkbe érkező elektromágneses sugárzás hullámhosszát. Mármint egy bizonyos, elég szűk tartományon belül: kb. 380 nanométernél kezdődik a lila, aztán jönnek a kék árnyalatok, a 500-550 nm között a zöldek, utána a sárga, a narancs, és végül a 620-740 nm közti sávban a vörös. Ami ez alatt, vagy fölött van, azt nem látjuk: UV, infravörös, rádióhullámok, mikrohullám, röntgen, gammasugárzás.

A házasság felbontása elég macerás dolog volt a középkori Európában, a kaotikus egyházi és polgári szabályozásokon és nyilvántartásokon elég bizarr kiskapukat kerestek és találtak az emberek (lásd a bíróság előtti szexszel, pontosabban annak csődjével illusztrált impotencia, mint válóok). Angliában emellett volt egy másik, szintén elég megalázó módszer a válásra, ami meghökkentő módon egészen az 1900-as évek elejéig fennmaradt: a férj egyszerűen kivitte az asszonyt a piacra, és ott eladta annak, aki a legtöbbet fizette érte.

A szokás eredete homályba vész, a legkorábbi feljegyzés az 1300-as évek elejéről való, de igazán népszerűvé a 18. században vált a feleségeladás, több száz ilyet dokumentáltak akkoriban Anglia-szerte.

A kínai nagy fal az egyetlen, emberkéz alkotta építmény, ami olyan hatalmas, hogy még a világűrből is látszik – tartja a legenda. Annyira erősen beleette magát a köztudatba, hogy Neil Armstrong szerint a leggyakoribb kérdés, amit a holdra szállás után interjúkban és közönségtalálkozókon kapott, az volt, hogy látta-e a Holdról a nagy falat.

– hangzik a kissé kiábrándító válasz, de hát érdemes magunk elé idézni a Holdról készült leghíresebb Föld-fotót, a Kék üveggolyót, amin a legkisebb, a körvonalai alapján még simán kivehető és beazonosítható dolog Madagaszkár szigete.

1969. július 20-án készült kép az Apollo–11 űrhajóból, ahogy a föld felkel a holdról nézve

Fotó: JSC / NASA

(Egyébként ha már itt tartunk, a világ talán leghíresebb fényképe eredetileg fordítva áll, a déli sarkvidék van rajta felül, a széles körben ismert változat meg van forgatva és vágva.)

Ma már egészen hihetetlennek tűnik, hogy volt idő, amikor szabadon lehetett dohányozni az utasszállító repülőkön, pedig a tilalom nem is olyan régi, mint gondolnánk. Az egész ötlet az 1980-as években merült fel, a kilencvenes években kezdték el komolyabban szabályozni a repülőn dohányzást, és csak 2000-ben tiltották be általánosan a nemzetközi járatokon. (Érdekes módon eleinte a pilótafülke kivételt jelentett, ott még pár évig legális volt a füstölés.) 2004-ben bejárta a világsajtót a hír, hogy direkt dohányosokat célzó, füstös utasszállítókat üzemeltető légitársaság indul Európa és Japán közötti járatokkal, de ez végül nem valósult meg.

Fotó: Youtube

Szóval majdnem húsz éve tilos a cigizés a repülőkön, amiről egy csomó piktogram tájékoztat a fedélzeten, plusz be is mondják felszállás előtt, hogy komoly büntetés vár arra aki rágyújt (ez elvileg akár börtön is lehet az EU-s szabályok szerint). És mégis: minden utasszállítón ott a hamutartó a mosdóban, még egy kis ábra is mutatja, hogy itt nyomd el a csikket, ami egyébként szigorúan tilos.

Az utóbbi néhány héten Magyarországon is egyre több a kengurus hír, nemrég egy budapesti panzióból loptak el két állatot, a minap pedig a Somogy megyei Bonnyáról pattant meg egy kenguru. A kenguruk ugye Ausztráliában élnek, de a mérsékelt égövben is elvan néhány fajuk. Magyarországon sem esélytelenek. A németek tudnak erről mesélni: a 19. században évtizedekig vadon élt több tucatnyi kenguru, míg Franciaországban most is van egy értelmezhető populáció.

Ha a kutyája nem képes a játékai közül kiválasztani és odavinni a pirosat, akkor az nem azért van, mert nem elég okos, hanem mert egészen egyszerűen nem úgy látják a színeket mint az emberek. Sokáig tartotta magát az a közhiedelem, hogy fekete-fehérben látják a világot, de ez nem fedi a valóságot. A kutyák igenis látnak színeket, csak nem úgy, ahogyan a gazdáik. 

Fotó: Ajpek Orsi / Index

Ha laposodni kezd egy buli, akkor a legbiztosabb trükk, ha valaki bedob egy-két héliumos lufit szabad felhasználásra. A rajzfilmhang legalább annyira kifinomult és kiapadhatatlan humorforrás, mint a banánhéjon hasra esés, azt viszont kevesen tudják, mi is történik ilyenkor egészen pontosan.

Évszázadokon keresztül hitték azt az emberek, hogy egyetlen éjszaka elég ahhoz, hogy valaki teljesen megőszüljön, főleg ha az illető retteg valamitől. A feljegyzések szerint Marie Antoinette a kivégzése előtti éjjelen megőszült, ahogyan más halálraítélteknél is előfordult hasonló, vagy olyanoknál, akik például szellemet láttak. De tényleg lehetséges ez?

Egy egészséges felnőtt percenként átlagosan 10-15 alkalommal pislog. A pislogás funkciója közismert: vékony könnyréteggel vonja be a szem felszínét, hogy védje azt, és az esetlegesen odakerült szennyeződést, porszemeket és hasonlókat eltakarítja, mint az autó ablaktörlője. A csecsemők ezzel szemben zavarbaejtően keveset pislognak, az átlag percenként kettő. Ez elég kevésnek hangzik már elméletben, hát még ha kipróbálja, mennyi ideig bírja akaratlagosan pislogás nélkül.

Oké, adok egy kis időt, próbálja ki. Az animgifen a kisgyerek 15 másodpercenként pislog (vagyis még mindig kétszer olyan sűrűn, mint a valóságban!), tudja tartani vele a tempót?

Fotó: Index

A szem alatt megjelenő sötét karikák és táskák a legtöbb embernek egyet jelentenek a fáradtsággal, kialvatlansággal, de sokan valamilyen betegség előjeleként tekintenek rá. Ilyesmiket senki sem akar látni a tükörben a szemei alatt, és ennek a szépségipar örül a legjobban, mert az emberek egy része képes nagyon sok pénzt áldozni arra, hogy ne higgyék azt róla, hogy hosszúra nyúlt az előző éjszaka. Pedig a sötét karikákat elég sok minden okozhatja,

A környezetvédelemmel, levegő- és vízszennyezéssel kapcsolatos vitákban gyakran előkerülő, és elég ijesztő adat, hogy egyetlen óriás konténerhajó szennyezése 50 millió autóéval ér fel. Vagyis nagyjából két tucat ilyen hajó annyit szennyez, mint a világ összes autója összesen. Márpedig a világ kereskedelme és ipara mögötti nyersanyag- és árumozgatás 90%-a hajókkal zajlik, több mint 50 ezer teherhajó járja a világ tengereit. Ebből pedig egyenesen következik, hogy a hajókat kéne megrendszabályozni, és nem a ..............-t piszkálni a mellettük eltörpülő szennyezésük miatt (a szabadon kitölthető részre az kerül, aki éppen saját maga helyett nagyobb mumust akar mutatni környezetszennyezés-ügyben).

De vajon igaz a bombasztikus alapállítás? Ahogy az lenni szokott, csak félig-meddig az.

A futók 70 százaléka szokott futás közben szúró fájdalmat érezni az oldalában, kezdők gyakrabban, de a profik egy részénél is előfordul. A jelenség okára tobzódnak a laikus magyarázatok, de valójában az orvostudomány sem tudja pontosan, mi a felelős.

Ha nem a kíváncsiság, hogy hányadik körben kezdem el kapkodni a levegőt és jön-e majd a végén az eufória, vajon mi szúrhatja az ember oldalát, és főleg mit lehet ellene tenni? A kérdéskörre változatos válaszokat kínál a futó közvélemény, a népi bölcsesség és a szaktanácsadásban utazó futós oldalak. Rázkódás, rossz légzés, túl sok étel, túl sok ital, vérellátási problémák a túl soktól a túl kevésig: túl sok a megfejtés, és úgy tűnik, nincs is egyetlen mindent vivő magyarázat az ETAP-ra (exercise-related transient abdominal pain, vagyis testgyakorláshoz kapcsolódó átmeneti hasi fájdalom). Orvosi terminológia tehát létezik, és kutatásból is egyre több van az elmúlt húsz évben, csak éppen a szakmai konszenzus hiányzik nagyon, hogy mégis mi ez az egész.

A holdraszállás a 20. század legnagyobb tudományos és technológiai teljesítménye volt, amit az Apollo-program lezárása után senki nem is tudott máig megismételni (igaz, nem a technikai nehézsége, inkább az irdatlan költsége miatt). Kevéssé ismert részlete a történelmi tettnek, hogy Armstrong és Aldrin úgy töltött 22 és fél órát a Hold felszínén, és úgy tűzték ki az amerikai zászlót, hogy valójában fogalmuk sem volt, hol vannak. De nem csak nekik, a NASA földi központjának sem, és a Hold körül a parancsnoki kabinban keringő harmadik űrhajósnak, Michael Collinsnak sem.

A eugenetika, azaz a gyerekek irányított tenyésztése hatalmas népszerűségnek örvendett a huszadik század elején. Ez végül sajnos erőszakos sterilizációhoz és Hitler árja-fajépítő törekvéseihez vezetett, így vegytiszta formájában már nem támogatták az emberek. Ez Robert Klark Grahamnek nem tűnt fel, így negyven évvel ezelőtt, 1979-ben elindította a mesterséges megtermékenyítő klinikáját, ahol a jövő zsenijeit akarta kitenyészteni. Ezt úgy képzelte el, hogy Nobel-díjas tudósok spermáját használja fel.

A kísérlet heves ellenállásba ütközött, és a három Nobel-díjas donorból kettő ki is hátrált a projekt mögül, bár a harmadik se volt nagy segítség, mert rémálommá tette a marketinget. A spermabank történetét David Plotz írta meg a 2000-es évek elején cikk és könyv formában is.

Az egyik legnagyobb gyereknevelési közhely, hogy cukros ételeket-italokat – mindenféle hosszabb távú egészségügyi hatáson túl – már csak azért is nagyon óvatosan szabad csak adni a kicsiknek, mert ezektől úgy bepörögnek, mint a búgócsiga, és onnantól jó darabig leszíjazni se lehet őket. Pedig a tudomány álláspontja meglehetősen egyértelmű a témában:

Ha összeállítanánk a világ legidegesítőbb dolgainak toplistáját, a szúnyogcsípésnek valószínűleg biztos helye lenne a top 10-ben (aztán persze ki tudja: amikor a Telegraph csinált egy ilyen listát 2009-ben, a top 100-ban sem volt, igaz, mit tudhatnak a britek a szúnyogokról). Hogy miért viszket a szúnyogcsípés, azt egyszer már alaposan körbejártuk. Röviden: az immunrendszerünk hisztamint szabadít fel, ami kitágítja a hajszálereket, hogy a véráramunkba került szúnyognyálhoz könnyebben és nagyobb mennyiségben érjenek oda az antitestek elhárítani a támadást. A viszketés tulajdonképpen a hisztamin által beindított gyulladás.

Tyúk és a tojás időrendiségének problémája nagyjából azóta foglalkoztathatja az embereket, amióta az embereket az ilyen elvont kérdések foglalkoztatják. A filozófiai kérdést azonban természettudományos megközelítéssel is érdemes feltenni. Kizárólagos választ így se feltétlenül kapunk, de a probléma mélyebb körüljárása mindenképpen közelebb visz a megértéséhez – és végső soron úgyis ez a felvetés valódi célja, nem a konkrét válasz.

Biztos sokaknak feltűnt már (főleg, ha órákat késik a gépük) hogy az utasszállító repülők többsége fehérre van festve. Persze vannak kivételek, meg majdnem mindegyiken van valamilyen logó, esetleg egy csík, de a nagy része mindnek sima fehér.

Az egyesült államokbeli észak-dakotai Nekoma mondhatni szó szerint a semmi közepén található. A Kanadával határos állam leginkább a Fargo című film, illetve sorozat miatt lehet ismert, fő bevételét az észak-nyugati területeken folytatott olajkitermelés adja, észak-keleten pedig nem túl sok említhető dolog történt egészen 1970-ig. Ekkor határoztak úgy ugyanis, hogy megépítik az állam talán legérdekesebb ismertető jegyét, a

Csernobil reneszánszát éli, hála az HBO sorozatának. A turizmus is megugrott, az emberek egyre nagyobb számban kezdenek visszatérni a sokáig lezárt területre. Az atomerőmű közvetlen környékére mondhatnánk, hogy a katasztrófa óta teljesen kihalt, de ez nem lenne igaz. Ugyan az emberek és az állatok akkor mind elmenekültek, vagy meghaltak, manapság mindkét csoport visszatérni látszik.

Abba viszont sokan nem gondolnak bele, hogy míg az állatok (beleértve az embert) a sugárzástól jellemzően rákosak lettek, a növényeknek nem sok bajuk lett, és az elmúlt évtizedekben visszafoglalták a környéket. Felmerül a kérdés:

Elvégre a rák nem más, mint kontrollálatlan sejtburjánzás, és hát a növények is sejtekből vannak. Stuart Thompson, növény-biokémia professzor megírta, miért nincs a sugárzásnak a növényekre ugyanolyan hatása, mint az állatokra.

Az amerikai hadsereg 105 felszíni atomrobbantást hajtott végre a Csendes-óceánon 1946 és 1962 között a Pacific Proving Grounds kódnevű területen, ami nagyjából a Marshall-szigeteket és több közeli atollt fedte le.

A robbantások után rengeteg szennyeződés maradt vissza, amit az amerikai kormány meglehetősen egyszerű tervvel próbált felszámolni: az 1958. májusi, Cactus kódnevű kísérleti robbantás után maradt kráterbe lapátolták a szennyezett földet és az egyéb radioaktív törmeléket, majd az egészet egy 46 centi vastag, 115 méter átmérőjű betondómmal fedték le 1979-ben. Az építményt 358 betonlap alkotja, az építési költsége 218 millió dollár volt.

Fotó: AFP

Emberemlékezet óta sok megválaszolhatatlan, filozófiai kérdés foglalkoztatja az emberiséget. Akhilleusz gyorsabb, vagy a teknős? Milyen hangja van, ha valaki egy kézzel tapsol az erdőben? Mi van azzal a nyomorult macskával a dobozban? Milyen ízű a víz?

Az utolsó kérdésre legalább tudjuk a választ. A víz íztelen, nem? Ahogy Arisztotelész is mondta, a víznek csak az a dolga, hogy szállítson nekünk más dolgokat, aminek van íze. Hasonlóan gondolkodhatnak azok is, akik mindig kérdezik, miért nem iszok meg ilyen-olyan féle ásványvizeket.

A tudomány a lehető legtöbb kérdésre próbálja megtalálni a válaszokat, még ha azok esetenként gyakorlati síkon nem is feltétlenül hasznosak, ám elméletben érdekesek lehetnek. Ilyen James Cole, a Brightoni Egyetem kutatójának munkája is, aki arra volt kíváncsi, mennyi kalóriát lehet bevinni a szervezetbe emberevéssel.

A saját kárán tanulta meg egy amerikai autókereskedés vezetője, hogy ha valamit egy hirdetésben állít, akkor azt be is kell tartania, még akkor is, ha nem hiszi, hogy bárki rákap a vevőcsalogató poénra. 

A Floridában honos Formica archboldi hangyafaj bő fél évszázadon át késztette fejtörésre a tudósokat egy különös szokásával. A fészkeik ugyanis telis-tele vannak egy másik hangyafaj egyedeinek levágott fejeivel. Az F. archboldit 1958-ban írták le először, és rögtön feltűnt a rejtélyes szokásuk is a kutatóknak, azonban csak a közelmúltban sikerült megfejteni a rejtélyt.

Az 1920-as években teljesen elszaladt a ló a puritán mozgalmakkal az USA-ban, így nem csak az alkohol árusítását tiltották be, hanem sok államban a versenypályás fogadásokat is. Sokak örömére ez a szabályozás az évtized közepe felé enyhült, így soha nem látott népszerűséghullám csapott át a lóversenypályákon.

Jóval az előtt, hogy az emberek kiálltak volna az állatkísérletek ellen, a kutatók képesek voltak meglehetősen extrém elképzeléseiket is ilyen kísérlettel bizonyítani. Például amikor 1929-ben a Princeton Egyetem egyik professzora hosszasan előkészítette és megtervezte, 

Martha Gellhorn korának sztárriportere volt, és a lapok társasági rovatában is gyakran feltűnt, hiszen a legünnepeltebb celebek köreiben mozgott. A legtöbb amerikai manapság úgy emlékszik rá, mint Ernest Hemingway harmadik felesége, holott az a rövid időszak, míg az íróval tartott a házasságuk, Martha életének talán legunalmasabb periódusa volt. Nem hiába hagyta el villámgyorsan Hemingwayt, és tért vissza az újságírás frontvonalába.

Jól elspoilerezzük rögtön az elején: ez az ország Kiribati.

Még mielőtt belelendülnénk a Csendes-óceán közepén található ország ismertetésébe, gyorsan tisztázzuk, hogy hogy a fenében lehet négy féltekéről beszélni, amikor az két Földet adna ki.

A magyar nyelv értelmező szótára így definiálja a féltekét:

A Föld a középpontján áthaladó és a tengelyét merőlegesen metsző v. a tengelyén áthaladó képzeletbeli síkkal két részre osztott földgolyó egyik fele. Déli, északi félteke: a Földnek az Egyenlítőtől délre, ill. északra elterülő fele; keleti, nyugati félteke: a Földnek a kezdő délkörtől a 180. délkörig keletre, ill. nyugatra elterülő része.