Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Az órák pontosak, de a Föld késik

2005.08.03. 10:00
Kapcsolódó cikkek (2)
Az üzleti szférának és a lusta programozóknak jót tenne, ha az ENSZ eltörölné az úgynevezett szökőmásodperceket, de a csillagászok szerint az ötlet badarság.

A szökőmásodpercek eltörlését javasolta tavaly titokban az amerikai kormány az ENSZ illetékes szervezetének, tudta meg a Wall Street Journal. Az ötletet az üzleti szféra támogatja, a csillagászok viszont ellenzik, hiszen szinkronizáció híján az órák által mutatott idő nem lenne összhangban a nappalok és az éjszakák váltakozásával.

#alt#
Az első atomóra 1949-ből

Mivel a Hold gravitációs ereje lelassítja a Földet, a bolygó nem pontosan huszonnégy óra alatt, hanem valamivel lassabban fordul meg tengelye körül. Van ugyan, hogy a Föld jól viselkedik, de van, hogy naponta 2 milliszekundumot késik, és másfél év alatt akár egy másodperces késést is összehoz. Hacsak nem akarjuk megvárni, hogy a Nap este hatkor keljen, vagy hogy sötétben kelljen ebédelni, a fordulat valós ideje és az órák által mutatott idő közti különbséget kompenzálni kell. Ezért az erre hivatott nemzetközi szervezet, az ITU irányításával működő nemzetközi földforgási és referenciarendszer-szolgálat (International Earth Rotation and Reference Systems Service, IERS) időről időre elrendeli az órák szinkronizálását a bolygó mozgásával.

A Föld forgása szempontjából önkényes időállítás azonban gyakran megviseli a precíziós időmérő rendszereket, amelyek már jó ideje az atomok vibrálása szerint ketyegnek, és nem érdekli őket a bolygó lustasága. Egy 1996-ban végrehajtott átállításkor az Associated Press rádióállomása zavarodott meg, egy évvel később az oroszok műholdas helymeghatározó rendszere, a Glonassz fagyott le húsz órára, 2003-ban egy szökőmásodpercekkel kapcsolatos hiba miatt a Motorola GPS-vevői 62 és fél órát mutattak a valós idő helyett.

Szökőmásodperc helyett szökőóra

Hány másodperc a világ?
Egy másodperc a perc hatvanad része, egy perc az óra hatvanad része, egy óra a nap huszonnegyed része, elméletileg tehát a másodperc annak az időnek a 86 400-ad része, amennyi idő alatt a Föld megfordul tengelye körül. Csakhogy a Föld nem pontos, ellentétben a múlt század közepén feltalált atomórával, amely a cézium-133 atom elméletileg állandó rezgésével méri az időt. A nemzetközi mértékegységrendszerben 1967 óta egy másodperc az az idő, amennyi alatt az atom 9 192 631 770-et rezeg, de ezt nem a Föld saját tengelye körüli forgása, hanem a Nap körüli keringése, az úgynevezett efemeris idő alapján határozták meg 1900-ban, ugyancsak önkényesen. Elméletileg egy cézium-133 rezgése alapján meghatározott másodperc egyenlő a nap 86 400-ad részével, a gyakorlatban viszont erre utoljára 1820-ban volt példa.
A szökőmásodpercek eltörlésére vonatkozó javaslat támogatói, így az amerikai Külügyminisztérium szerint a folyamatos óraátállítgatás súlyosabb gondot is okozhat: megtörténhet például, hogy egy hanyag programozó nem számol a változással, ezért csütörtököt mondanak a légi irányítási rendszerek.

A csillagászok viszont, így Daniel Gambis, az IERS szökőmásodperc-felelőse úgy gondolja, hogy az időnek kellene a Föld forgásához igazodnia, és nem fordítva. Gambis, aki a párizsi obszervatóriumban dolgozik, az amerikai javaslatot erőfitogtatásnak és a tudományos dialógusba való beavatkozásnak tartja. Az ITU illetékesei szerint a javaslat csak az ENSZ-re tartozik, ezért nem hajlandó nyilvános vitába bocsátkozni - annyi biztos, hogy ha a szervezet elfogadja az amerikai javaslatot, 2007-ben megszűnhet a szökőmásodpercek rendszere, így eltávolodhat egymástól az órák által mutatott idő és a Föld forgásának ideje. Hosszú távú alternatív megoldás lehet a szökőóra, amelyet csak 500-600 évente kellene bevetni, de így legalább lesz idő kidolgozni a részleteket.