Magdolna, Léna
10 °C
28 °C

7500 éves az örmény Stonehenge

2009.02.11. 14:04 Módosítva: 2009-02-11 14:43:46
Valószínűleg csillagvizsgálóként használták azt az örmény megalitikus építményt, ami kétszáznál is több óriáskőből áll.

Jerevántól 200 kilométerre található az örmény Stonehenge-ként is nevezett Carahunge. A megalitikus építmény korát 7500 évesre becsülik, vagyis két és fél évezreddel idősebb angliai társánál.

A legősibb

Carahunge lefordítva beszélő köveket jelent. Az építmény Sziszián városa mellett látható, ahol egy héthektáros területen kétszáznál több óriás kő található. A kövek némelyikébe lekerekített szögletű lyukakat fúrtak, amelyeken keresztül az égbolt különböző pontjai láthatók. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy ez a világ legősibb csillagvizsgálója - olvasható a Salisbury Journal című brít hírportálon.

Stonehenge örmény társáról Vardan Levoni Tadevoszjan történész számolt be az Egyesült Királyságban, aki azt szeretné, ha a világ többet tudna Carahungeról. A megalitikus építményt két évtizeden keresztül tanulmányozta Parisz Heruni akadémikus, a jereváni Radiofizikai Kutatóintézet igazgatója, aki kutatásairól könyvet írt. A művet elküldte Gerald S. Hawkins professzornak, Stonehenge kutatójának, aki egyetértett Parisz Heruni megállapításaival.

Vardan Levoni Tadevoszjan ugyan munkájában Heruni professzor kutatásaira támaszkodott, ám saját elméletet dolgozott ki Stonehenge és Carahunge kapcsolatáról. A történész szerint a neolitikumban az örmény civilizáció sokkal fejlettebb volt, mint más népeké. A Szeván-tó környékén a sziklákon talált vésetek arra engednek következtetni, hogy az örmények tudták: a Föld kerek, és pontosan ki tudták számítani a földrajzi szélességet, rendelkeztek csillagászati és mérnöki ismeretekkel.

Vitték az ötletet

Vardan Levoni Tadevoszjan meggyőződése szerint a brit szigetek ősi népessége, amely szerinte Örményországból érkezett, magával vitte Európába Carahunge ideáját. A bevándorlóknak szerepük lehetett Stonehenge és a kontinens más megalitikus építményének a létrehozásában.

Az angliai Salisbury-síkságon található Stonehenge korát ötezer évre becsülik. A kettő-hét méter magas, húsz-harminc tonnás, durván faragott kőoszlopok hajdan négy koncentrikus kört alkottak. A külső kör nagyjából száz méter átmérőjű.

Máig sem tudható pontosan, milyen célokat szolgált a Stonehenge: egyes kutatók szerint kultikus építmény, mások szerint óriási naptár volt, amely pontosan jelezte például a nyári és a téli napforduló idejét, és voltak olyanok, akik szerint a csillagászatban segítette az akkori embereket. A legutóbbi, 2008-as kutatások a hely kultikus-gyógyító szerepét látszanak alátámasztani.