Menyhért, Mirjam
12 °C
24 °C

Mégsem volt kannibál minden neandervölgyi?

2009.04.06. 18:04
A kutatók már régóta vitatkoznak azon, hogy a kannibalizmusról árulkodnak-e a neandervölgyi ember csontmaradványai, amelyeket Horvátország északi részén fedeztek fel.

A Krapinában talált csontok töredékes volta, a rajtuk lévő vágásnyomok miatt az antropológusok úgy vélték, hogy a neandervölgyi emberek társaikból lakmároztak. Egy új kutatás szerint azonban ezek a bemetszések sokkal később keletkeztek, olvasható Scientific American cikkében.

Jörg Orschiedt, a Hamburgi Egyetem paleoantropológusa és régésze szerint a vágásnyomokban semmi rendszer sincs, és nem az izmok tapadási helyén találhatók, vagyis nem azért ejtették őket, hogy leválasszák a húst a csontokról. Ráadásul a vágásnyomok különbözőek - némelyek felületes karcolások, mások viszont sokkal mélyebbek.

"Sokáig törtem a fejem, hogy ez mit is jelenthet" - hangsúlyozta Jörg Orschiedt. Az alternatív magyarázat akkor ötlött az eszébe, amikor a csontokról készített fotókat kezdte el vizsgálni. Észrevette, hogy az egyik csontra egy F-betűt véstek, amelyet egy karcolás metsz. Az F adott esetben a femurt, a combcsontot jelenti. A töredék azonban nem a combcsontból, hanem a sípcsontból származott. Jörg Orschiedt feltételezése szerint valószínűleg a kutató, aki az 1900-as évek elején osztályozta a csontdarabkákat, rájött a tévedésre, és egy éles eszközzel áthúzta a hibás jelzést.

Ugyanakkor van olyan, Krapinából származó csontmaradvány, amelyen Jörg Orschiedt szerint is ősi vágásnyomok láthatók. Ilyen egy koponyatöredék, amelynek homlokrészén vágásnyomok láthatók. A bemetszésekben lévő sólerakódások csak hosszú-hosszú idő alatt képződhettek. S hogy mit is jelenthettek ezek a jelek? Az antropológus szerint jó lenne azt hinni, hogy ez a valamikori gyászszertartás része volt, ám ma már megállapíthatatlan, hogy mi célt szolgáltak.

Tény viszont, hogy a Horvátországban talált csontok apró darabkákra töredeztek, amit a kutatók sokáig a tápláló csontvelőre áhítozó neandervölgyiek számlájára írták. Jörg Orschiedt szerint viszont inkább ragadozóktól származik a karcolások jelentős része. Az idők folyamán a neandervölgyieknek otthont nyújtó sziklabarlang teteje beomlott, s ez törte apró darabkákra a csontokat.

Amennyiben Jörg Orschiedt feltételezése helytálló is, ez nem jelenti, hogy a neandervölgyiek soha nem táplálkoztak volna az övéikkel. Más helyszínekről előkerült neandervölgyi csontokon ugyanis kannibállakomákra utaló jelek láthatóak. A hamburgi paleoantropológus szerint azonban a horvátországi leletekkel kapcsolatos felfedezései fényében ezeket a fosszíliákat is újabb tüzetes vizsgálatnak kell alávetni.

A neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis) az emberfélék (hominina) egy kihalt faja. Mintegy 200-250 ezer éve jelent meg és körülbelül 28 000 évvel ezelőtt halt ki.