Nem is harcosok, hanem szolgálók voltak az agyagfigurák?
További Történelem cikkek
- 30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben
- A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
"Az agyagból készült figurákat az első kínai uralkodó szolgálóiról és testőreiről kellett, hogy mintázzák" - mondta Liu Csiu-seng, a Senhszi Egyetem történelemprofesszora, hozzátéve, hogy a kamrákban feltárt lovak és szekerek elhelyezkedése a császár jelenlétében tartott nagyszabású ceremóniára utalnak.
Az időszámítás előtt 260-210 között élt Jing Cseng a Csin állam uralkodójaként, a többi kínai uralkodót legyőzve, a területek egyesítésével megalapította a kínai birodalmat, majd a Csin Első Császáraként Csin Si Huang-ti néven (i.e. 221-210 között) uralkodott haláláig.
Eredeti elmélet
Az eddigi teóriák szerint a közép-kínai Senhszi tartomány közigazgatási központjától, Hsziantól 35 kilométerre keletre, az első uralkodó síremlékének közelében eltemetett terrakotta harcosok a császár túlvilági uralmát hivatottak elősegíteni. Liu Csiu-seng, a Csin-dinasztia (i.e. 221-207) szakértője azonban elveti ezt az elméletet.
"A kínai hagyományoknak ellent mond, hogy harcosokat temessenek a császár sírjába. A kínaiak a túlvilági életben a békét részesítik előnyben" - hangsúlyozta Liu.
A kutató áprilisban közzétett publikációja szerint valószínűbb, hogy az agyagból készült figurákat császári bírósági tisztségviselőkről, szolgákról és testőrökről mintázták, akik az akkori társadalmi ranglétra legfelső fokán álltak. - Az egyszerű emberek és közkatonák még az uralkodó síremlékében sem kerülhettek a császár közelébe - magyarázta Liu.
Az agyagfigurák a síremlék főbejáratának közelében találhatók, amely a magas rangú hivatalnokok, közeli szolgák és testőrök kivételével mindenki számára tiltott terület volt. Az alakok átlagosan 190 centiméter magasak, ami még a mai 158 centiméteres átlagos kínai testmagasságot is meghaladja.
Társadalmi rang
"Az igazi emberek nem lehetnek ilyen magasak, az alkotók valószínűleg a magassággal is az agyagfigurák társadalmi rangját kívánták kihangsúlyozni" - mondta a kutató.
Liu Csiu-seng elmélete széles körben még nem elfogadott, de új megvilágításba helyezi a terrakotta hadsereggel kapcsolatos tanulmányokat - mondta Tuan Csing-po (Duan Qingbo), a hsziani központú Északnyugati Egyetem neves régészprofesszora.
A több mint ezer életnagyságú terrakotta figurát rejtő császári sírt 1974-ben, kútfúrás közben, véletlenül találták meg. Az eredetileg festett alakok arcvonásai mind különbözőek, vélhetően valódi emberekről mintáztak őket.
Az 1987-óta UNESCO-világörökséggé nyilvánított temetkezési helyet évente 7 millió kínai, valamint félmillió külföldi turista keresi fel.