A Titanic utolsó napja

Négy napja, 1912. április 10-én indult el a hajó Southamptonból. Aznap este fél hétkor állt meg Franciaországban, Cherbourgban, hogy utasokat vegyen fel. A hajó április 11-én délelőtt fél 12-kor érte el az írországi Queenstownt, majd onnan indult tovább New York felé.

A Titanicot a White Star Line építtette, amelynek tulajdonosa az amerikai J. P. Morgan volt. A járművet három évig építették, a teljes költsége a White Star igazgatója, J. Bruce Ismay feljegyzései szerint 7,5 millió dollár volt, ami mai értéken nagyjából 167 milliót jelent. Bár ez akkoriban szinte elképzelhetetlenül nagy pénz volt, a mai luxus-óceánjárók még ennél is jóval drágábbak: a világ jelenlegi legfényűzőbb és legnagyobb utasszállítói, az Allure of the Seas és Oasis of the Seas ikerhajók egyenként 1,2-1,4 milliárd közötti összegbe kerültek.

Korának legnagyobb hajója volt. A burkolatát alkotó acéllapokat 3 000 000 szegeccsel rögzítették.

Fotó: Universalimagesgroup

Nagyjából tízezer izzólámpa ég a Titanic fedélzetein.

Naponta 14 ezer gallon (körülbelül 53 ezer) vizet használnak el az utasok étkezésnél és tisztálkodásra.

A Titanicon összesen 3547-en férnének el, első útján csak valamivel több mint 2200-an vannak a fedélzeten – hogy pontosan mennyien, azt nem tudni, mert az utolsó pillanatig adtak el jegyeket. Az egyetlen hiteles utaslista a hajón található.

A Titanic hossza 269,1 méter. A hajó Naponta 825 tonna szenet éget el, de a gázok csak három kéményen keresztül távoznak. A hajó negyedik kéménye ugyanis csak dísz.

A Titanic hajókürtjének hangja 11 mérföldre, 17 kilométerre hallatszik.

A Titanic legénysége 885 fő, ebből csupán 66 tengerész. A gépészek, fűtők és egyéb, a hajtóművekkel foglalkozó munkások száma 325, és 494 fős az utasok kényemét kiszolgáló személyzet létszáma.

A Titanic az utasszállítás mellett a brit királyi posta hivatalos postahajója is – ezt jelzi a hivatalos névben, az RMS Titanicban a rövidítés: Royal Mail Ship. A G fedélzeten (ez alatt már csak a gépház van) egy 760 köbméteres raktárhelység van feltöltve Európából Amerikába szánt levelekkel és csomagokkal, a hajó postahivatalán öt ember dolgozik napi 13 órás műszakokban a küldemények rendszerezésén.

A Titanic a menetrend szerint április 16-én délután 5 óra körül érkezik meg New Yorkba. Az időpontot úgy tűzték ki, hogy a kikötőbe befutás a lehető leglátványosabb legyen, és a másnapi újságok címlapon tudják közölni a hírt.

A Titanic hajócsavarjainak meghajtásához 29 gőzkazán táplál két óriási gőzgépet, és egy alacsony nyomású gőzturbinát, összesen 46 ezer lóerő teljesítménnyel.

A Titanic és két testvére, az Olympic és az Ocenanic a White Star tervei szerint Southampton és New York között járt volna menetrend szerint. Mindegyik hajó három hét alatt tudta volna le az oda-vissza utat, és a kikötői karbantartást, így a társaság heti rendszerességű járatot tudott volna nyújtani Anglia és Amerika között, mindkét irányban.

Az Ír-tengeren tett próbautakon kipróbálták, mennyi idő és hely kell a hajónak a teljes sebességtől a megállásig. A manőverhez a hajócsavarokat teljes gőzzel visszafelé hajtották, így 780 méteres féktávval, 195 másodperc alatt tudott a hajó megállni.

A Titanic gőzgépei napi hatszáz tonna szenet fogyasztanak el, amit kézi erővel mozgat meg összesen 176 munkás. A kazánok termelnek napi száz tonna hamut is, amit a munakások egyszerűen összelapátolnak, majd az óceánba borítanak. A hajó 7600 tonna szenet szállít üzemanyagként.

Egy brit kutatás szerint az Atlanti-óceán jeges vize 1912-ben ideális feltételeket teremtett a légtükröződés egy szokatlan formájának a kialakulásához, amely elrejtette a jéghegyeket az emberi szem elől, és megzavart egy közelben haladó hajót is az óceánjáró azonosításában, órákkal késleltetve a mentési munkálatokat.

A legtöbb ember a légtükröződés délibáb formáját ismeri, amikor a meleg levegő a fénysugarakat felfelé irányítja, és ezáltal a távolságuk miatt egyébként nem látható tárgyakat láthatóvá teszi, amint a látóhatáron lebegnek. Másfajta légtükröződési jelenség keletkezik, amikor a hideg levegő a fénysugarakat lefelé irányítja. Ilyenkor a megfigyelő a távoli tárgyakat sokkal távolabb látja a horizonton túl, vagyis egy közeli jéghegy távolságát sem becsüli meg elég jól. Egy 1992-es brit vizsgálati anyag már korábban is felvetette, hogy a jeges víz lehűthette a közeli levegőt, és befolyásolta az észlelést, illetve megtévesztette a közelben haladó Californiant, amely a Titanic segítségére siethetett volna, ám a kapitánya nem tett semmit.

A Titanic történetének kutatói vitatkoznak az elméleten: néhányan megkérdőjelezik, hogy a természeti tényezők többet nyomtak a latban, mint az emberi ostobaság, mások viszont elképzelhetőnek tartják a légtükröződés elméletét, de csak korlátozott mértékben. (MTI)

A Titanic úgy volt megépítve, hogy a víz felszínén tud maradni, ha tizenhat vízzáró rekesze körül bármelyik kettőt-hármat elönti a víz, és akkor sem süllyed el, ha az első négy rekesz kerül víz alá. De nem marad fenn, ha az első öt rekeszben víz van. Ennek oka, hogy az ötös vízzáró fal csak az E fedélzet magasságáig húzódik, nem a plafonig, így ha a víz eléri ezt a szintet, akkor átömlik a hatos rekeszbe, utána a hetesbe és így tovább.

A Titanic helyzete: északi szélesség 41° 46' , nyugati hosszúság 50° 14'.

View Larger Map

A Leyland Line társaság Californian nevű hajója csak néhány mérföldre hajózik a Titanictól, de éjszakára megáll, mert a kapitány tart a jéghegyektől. A rádiós kikapcsolja a távírót, ezért nem veszi a vészjelzéseket. Hogy a hajón látták-e a Titanic távoli rakétáit, és ha igen, miért nem siettek a Titanic segítségére, mai napig vitatott.

Joseph Bruce Ismay, a White Star Line igazgatója sikeresen beszáll a C jelű mentőcsónakba. Vele együtt 42-en vannak a csónakban.

A képen jelölt Bruce Ismay órákkal később a mentőcsonakban megérkezik a Carpathia mellé

Fotó: General Photographic Agency

A National Geographic animációja a Titanic elsüllyedéséről, James Cameron kommentárjával.

A Titanic akkor sem őrizte volna sokáig a világ legnagyobb óceánjárójának címét, ha nem süllyed el: indulásakor ugyanis már javában épült a német SS Imperator, ami 276 méteres hosszával, és 52 ezer tonnájával felülmúlta a brit luxushajót. Az Imperator egyébként rövid ideig szállított csak utasokat, az első világháborút egy hamburgi dokkban vészelte át, aztán amerikai hadizsákmány lett és USS Imperator néven hadihajóvá alakították át. Végül az 1920-as években brit zászló alatt, Queen Berengaria néven lett újra óceánjáró utasszállító, a kapitánya pedig Sir Arthur Henry Rostron, aki korábban a Titanic túlélőit kimentő Carpathia kapitánya volt.

A világ valaha épült legnagyobb hajója, a Seawise Giant szupertanker 458 méter hosszú, 69 méter széles, a merülése 24 méter, a vízkiszorítása megpakolva 646 ezer tonna. 2010-ben kivonták a forgalomból, de addig is sok gond volt vele, mert nem fért át se a Szuez-, se a Panama-csatornán.

A katasztrófa túlélői a baleset után három nappal, április 18-án érkeztek meg New Yorkba.

Tömeg fogadja New Yorkban a túlélőket

Fotó: Universalimagesgroup

Arányaiban a legtöbb túlélő az első osztályon utazó nők (144-ből 140 megmenekült), és a másodosztályon helyet kapott gyerekek (mind a 24 túlélte) között volt. A férfiak közül vesztek oda a legtöbben: a másodosztályon 168-ból 14-et mentettek ki, a harmadosztályon 462-ből 75-öt, a legénység tagjai közül 865-ből 192 túlélő volt.

A katasztrófa után négy hajó kereste a holttesteket egészen május közepéig. A baleset 1514 áldozata közül 333 maradványait találták meg, kétharmadukat sosem sikerült azonosítani. Ők Halifax, a katasztrófa helyszínéhez legközelebb fekvő kikötő temetőjében nyugszanak.

Ami megmaradt a világ legnagyobb hajójából

Fotó: Universalimagesgroup