Emma
5 °C
8 °C

Ősteknősfajt találtak a Bakonyban

2012.07.13. 16:58

Az Iharkúton található késő kréta kori gerinceslelőhelyen minden bizonnyal egy eddig ismeretlen, kihalt teknősfaj ősére bukkantak az Ősi Attila által vezetett MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport tagjai. Az új őshüllőt Foxemys trabanti névre keresztelték, a felfedezésről Rabi Márton, Botfalvai Gábor és Haiyan Tong számolt be a Geological Magazine című szakfolyóiratban.

A Bakonyban található iharkúti ásatási helyszínen a Foxemys nemzetséghez közel álló, azonban eddig ismeretlen ősi teknősfajt fedeztek fel. Az Ősi Attila őslénykutató által vezetett csoport az elmúlt években gyűjtött számos koponya-, részleges páncél- és csontvázelemet feltárva és rekonstruálva megállapította, hogy az új faj a nyakfordító (Pleurodira) teknősök mára már kihalt Bothremydidae családjába tartozik. Az ősi állatot a kutatók az iharkúti ásatások nélkülözhetetlen, elnyűhetetlen és hűséges terepjárói után nevezték el Foxemys trabantinak.

Foxemys trabanti rekonstrukció (Pecsics Tibor rajza)
Foxemys trabanti rekonstrukció (Pecsics Tibor rajza)
Fotó: mta.hu

Az újonnan felfedezett Foxemys trabantiegyedeinek rekonstruált fosszíliái alapján megállapítható, hogy a nagyméretű állatok a mai sárga foltos amazonasiteknőshöz (Podocnemis unifilis) hasonlóan a folyók mélyebb, nagyobb sodrású szakaszain éltek. Külső jegyeik és táplálkozásuk alapján azonban különböznek tőle; az őshüllő széles koponyája és állkapcsának rágófelülete specializált táplálékra utal, ami vélhetően kemény páncélú csigákból, kagylókból és rákokból állt.

A kutatók vizsgálatai szerint a késő kréta kori Bothremydidae család tagjai Afrikából vándoroltak Európába, mely akkoriban merőben más ősföldrajzi képet mutatott, és az egykori Magyarország területét is beleértve egy kiterjedt szigettenger alkotta. „A Foxemyshez hasonló teknősöket már jól ismerjük különböző francia és spanyol lelőhelyekről, azonban Európa keleti feléről egyedül az iharkúti előfordulásukról van tudomásunk. Ráadásul ezek a leletek a család jóval korábbi európai megjelenéséről tanúskodnak" – mondta Botfalvai Gábor.

Foxemys trabanti és ma élő Podocnemis összehasonlítása
Foxemys trabanti és ma élő Podocnemis összehasonlítása
Fotó: mta.hu

A teknősök legalább két különböző hullámban érték el Európát,minden bizonnyal tengeri úton. Bár a Foxemys és a hozzá közel álló fajok alapvetően édesvízi életmódot folytattak, közvetlen afrikai rokonaik sekélytengeriek voltak, így valószínű, hogy az európai fajok is képesek voltak a sós víz korlátozott mértékű elviselésére. „Ennek az adottságuknak köszönhetően könnyedén elterjedhettek az egykori szigettenger területén" – tette hozzá Ősi Attila.

Ősföldrajzi térkép a Bothremydidae teknős lelőhelyekkel(Iharkút sárgával)
Ősföldrajzi térkép a Bothremydidae teknős lelőhelyekkel(Iharkút sárgával)
Fotó: mta.hu

Rabi Márton elmondta, hogy „az európai késő kréta gerinces faunában nagyon kevés az afrikai vagy dél-amerikai (úgynevezett gondwanai) elem. A Foxemys trabantileletei a legteljesebb olyan maradvány Európa keleti feléről, amely ezt a dél felől érkező bevándorlási hullámot bizonyítja."

Ősi csoportjának munkájáról egyébként tavaly készítettünk videót, ebben a nevezetes Trabant is látható.