Újra látszik az ország első hídja

Ismét látszanak Szolnokon az ország első állandó fa cölöphídjának a maradványai. A Tisza alacsony vízállása miatt a hidat feltáró régész újabb vizsgálatokat kezdett - számolt be az M1 Híradója. Az 1500-as évek végén elsősorban a kereskedelemben volt nagy szerepe a hídnak.

Kertész Róbert régész szerint a folyó kisvízi állapotában egy elektronikus tahiméterrel sikerült pontosan bemérni az újabb részletpontok helyét. Így azokat összevetve a 2003-as és 2006-os kutatások megállapításaival már pontosan tudható, hogyan nézett ki és hol ívelt át a Tiszán a kocsányos tölgyfából készült átkelő. A cölöphíd a bal parton hetven méterre keletre lehetett a mostani hídtól, míg a másik oldalon közvetlenül egy akkori várároknál, a mai Tisza-Zagyva torkolatnál feküdt.

A mostani kutatás eredménye az is, hogy a cölöpök, azaz a tartópillérek mellett hosszanti híd elemeket is feltártak az ország első olyan hídjáról, amit nagy folyón építettek, és amelynek maradványai ma is láthatók..

A fahidat egy vízből kiálló eleme alapján 2003-ban, a Tisza rendkívül alacsony vízállásánál egy szolnoki lakos fedezte fel. A leletek kormeghatározása után derült ki, hogy az idén 450 éves folyami átkelőről van szó. A feltárás 2006-ban búvárok bevonásával folytatódott, akkor hídmaradványok víz alatti kiterjedtségét vizsgálták, méreteit állapították meg, és videofelvételen rögzítették a látottakat.

A régészek szerencséje, hogy a víz tökéletesen konzerválta a fahíd maradványait, ha ugyanis a szárazra kerültek volna, már régen elporladnak.

Az 1562-ben, török uralom idején debreceni ácsok által készített fahíd fontos szerepet játszott a térségben, és Szolnokot már akkor jelentős közlekedési csomóponttá emelte. A törökök az átkelésért hídpénzt vetettek ki, és a kellő bevételért előírták például, hogy a nyugati vidékekre hajtott szarvasmarhákkal csak Szolnoknál lehet átkelni a Tiszán. A hidat 1685-ben a törökök égették fel hazánkból való kivonulásukkor, majd osztrák hadmérnökök irányításával épült újjá.