Nyolcezerötszáz éves kutat, benne pedig két emberi csontvázat tártak fel Izrael északi részén, Jezréel völgyében autópálya-építés során. A 8 méter mély és 1,3 méter átmérőjű kutat a szóban forgó terület első földművesei ásták ki; felső részének fala kövekkel van kirakva, az alsót pedig sziklában mélyítették, míg el nem érték a vízhozó réteget.
Omri Barzilai, az Izraeli Régészeti Hatóság őskori osztályának a vezetője elmondta, hogy az újkőkori kutak világszerte igen ritkák, ennél csak két idősebbet sikerült feltárni: az egyiket Cipruson, a másikat Izraelben. Az osztályvezető szerint a kútásás az állattenyésztés kezdetéhez köthető, amikor a neolitkori ember meg akarta védeni vízforrásait a szennyeződéstől, és elzárta az állatoktól. Az ásott kutaknál az is előnyt jelentett, hogy állandó vízforrást biztosítottak. Barzilai szerint a prehistorikus kutak feltárása révén többet megtudhatunk annak a kornak a kultúrájáról és gazdaságáról, amikor még nem volt fémművesség és fazekasság.
Jotam Tepper ásatásvezető régész beszámolt róla, hogy a kútban egy 19 év körüli nő földi maradványait, valamint egy idősebb férfi csontvázát találták meg. A feltárások során nem derült fény arra, hogy a két személy véletlenül esett-e a kútba, vagy gyilkosság áldozatai lettek, de a kutat, amely egy földműves-település szélén volt, többé nem használták a falu lakosai.
A kútban állati csontokat, szerves maradványokat, valamint faszenet is találtak a régészek. Ezekből a leletekből megismerhető, hogy milyen állatokat háziasítottak és milyen növényeket termesztettek a korabeli földművesek. Az ásatások során rengeteg eszköz, egyebek közt nyílhegyek, valamint kovakőből pattintott, fogazott sarlók kerültek elő, amelyeket aratáskor használtak a Jezréel-völgy első földművesei.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
