Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Több pápát öltek meg, mint ahány lemondott

2013.02.11. 14:07

Bár a kánonjog engedi, XVI. Benedeken kívül eddig csak néhány pápa mondott le az egyház vezetéséről. Utoljára 598 éve mondott le pápa, XII. Gergely hét év uralkodás után döntött így az egyház érdekében. A nagy nyugati egyházszakadás után ő volt az utolsó római pápa, de nem tudta egyben tartani az egyházat. Két ellenpápát is választottak a bíborosok, XIII. Benedeket Avignonban és V. Sándort Pisában.

Gergely és Benedek többször is próbáltak tárgyalni egymással az egyház egysége érdekében, de sok uralkodó ellenezte ezt, megfelelt nekik a megosztott állapot. XII. Gergely 1415. július 4-én mondott le, majdnem kilencvenéves korában. Lemondásáért cserébe az egyházszakadás felszámolására összehívott zsinat elismerte a pápa által kinevezett bíborosokat. Fontos lépés volt ez az egyházszakadás feloldására, lemondása után nagyrészt meg is oldotta a kérdést a konstanzi zsinat.

Csak egy tette önként

A pápák lemondását lehetővé teszi a kánonjog, a 332. kánon 2. paragrafusban az áll, hogy a pápa saját döntése alapján teheti meg, ha ennek szükségét érzi. Ha nem mond le, akkor haláláig marad az egyház feje. A pápaság története azt mutatja, hogy eddig tíznél kevesebb pápa mondott le a trónról, közülük is csak egy volt olyan, akik önként tette ezt, és nem valamilyen külső nyomás hatására. Emiatt sokszor vitás, hogy egy pápa tényleg lemondott-e, vagy száműzése még nem minősül annak és ellenpápa uralkodott helyette. Csak összehasonlításként, a hivatalukban meggyilkolt pápák száma ennél jóval több, nagyjából két tucat (bár itt is vannak vitatott esetek).

Pontiánusz pápa volt az első, aki lemondott Szent Péter trónjáról – ő volt a 18. pápa a történelemben, 230. július 21-én választották meg. 235-ben Maximinus Thrax császár keresztényüldözéseinek áldozata lett, a legtöbb magas rangú keresztény vezetővel Szardíniára száműzték őket. Érdekesség, hogy Hippolütosz ellenpápát is ugyanoda űzték, akivel a bányákban dolgozva végül kibékültek, majd szeptember 28-án közösen lemondtak a pápai trónról. Állítólag az őrök verték őket agyon Szardínián egy évvel később.

Háromszáz évet kellett várni a következő pápa lemondására, Szilvériusz pápa egy évig sem ült a trónon, 536. június 8-tól 537. március 11-ig uralkodott. Pápai családból származott, apja Hormiszdasz pápa volt, adott volt, hogy ő is a papi hivatást választja. Vesztét Theodora császárné okozta, aki azt szerette volna, hogy egyesüljön a monofizita egyházzal. Cselszövések és intrikák miatt a pápa elvesztette híveit, árulással vádolták, ezért a bizánci császár serege elfogta, pápai öltözékétől megfosztva szerzetesi ruhában száműzték Rómából. Ő sem sokkal élte túl a lemondást, egy éven belül meghalt a kegyetlen bánásmód miatt. Néhány év múlva vértanúnak nyilvánították és szentté avatták.

Hasonló sorsa volt Márton pápának is, aki 649. júliusától 653-ig uralkodott. Nem kérte ki Bizánc engedélyét felszenteléséhez, ez meg is pecsételte sorsát, a konstantinápolyi pátriárka és II. Konstans császár ellenségeként nem volt sok esélye a hosszú uralkodásra. Még megválasztása évében összehívott egy zsinatot, ahol fontos egyházjogi kérdésekről döntöttek, persze a bizánciak megkérdezése nélkül. Többször próbálták megölni, végül fegyveresek rabolták el (ahogy a bizánciak fogalmaztak, tartóztatták le). Hogy elkerüljék a vérontást, a pápa beleegyezett a letartóztatásba, hamarosan meg is választották utódját. Mártont Konstantinápolyba vitték, ahol megkínozták, éheztették, nyilvánosan megalázták – három évvel később halt bele a kínzásokba.

Háromszor is pápa

IX. Benedek volt az a pápa, akik háromszor is elfoglalhatta a pápai trónt. VIII. Benedek és XIX. János pápák unokaöccseként nagyon fiatalon választották meg először 1032-ben, de életmódja teljesen alkalmatlanná tette a feladatra. Négy év múlva elkergették, és III. Szilvesztert ültették a trónra, csak a német-római császár segítségével tudta elfoglalni megint a pápai trónt 1045-ben. Két évvel később azonban úgy döntött, inkább megnősül, 650 kilogramm aranyért eladta a trónt keresztapjának, aki VI. Gergely pápa néven uralkodott. Benedek azonban hamar kiábrándult a házasságból, vissza akarta szerezni a hivatalt. A kavarodást végül mindenki megelégelte, még a német-római császár is, aki 1046-ban egy birodalmi gyűlésen mindhárom pápát megfosztotta a trónról és egy német püspököt választatott meg pápának. II. Kelement még abban az évben a pápaválasztó zsinat is beiktatta. A sok ellenséggel rendelkező Kelemen éven belül váratlanul meghalt, IX. Benedek megint magát kiáltotta ki pápának, de végül a rómaiak és a császár nyomására 1048 novemberében végleg lemondott.

Az egyetlen pápa, aki valóban önként távozott, V. Celesztin volt. Megválasztása előtt huszonhét hónapig vitáztak a bíborosok, hogy ki legyen a pápa, végül egy idős bencés szerzetest választottak meg 1294. július 5-én, mint a legkisebb rosszat. Mivel élete nagy részét remeteként élte, nem is tudta átlátni a pápasággal járó feladatokat, így alig öt hónap után önként lemondott hivataláról. Ezzel talán ő volt az egyetlen pápa eddig, aki nem külső nyomásra, hanem tényleg önként vonult vissza. Halála után szinte azonnal szenté avatták.