Gyöngyi
9 °C
9 °C

Az ember, aki tényleg megmentette a világot

2013.09.02. 14:21
Néhány héttel ezelőtt jelent meg Jeffrey Carney 700 oldalas visszaemlékezése azokról az évekről, amikor gumicsizmában csempészte ki a titkos iratokat a Berlinben lévő amerikai bázisról a Stasinak. A 30 évvel ezelőtt történtek krónikáját azonban a Nemzetbiztonsági Hivatal alaposan megcsonkította. Az NDK-barát, homoszexuális kettős ügynök sztorija még így is szenzációs.

Jeffrey Carney az Amerikai Légierő berlini bázisán teljesített szolgálatot. Feladata az volt, hogy német nyelvtudását felhasználva, lehallgatás útján információkat gyűjtsön az NDK katonai, védelmi tevékenységéről. Ő azonban egyre kevésbé volt meggyőződve arról, hogy munkája a világbékét szolgálja – bizonytalanságát a NATO 1983. november eleji Able Archer 83 hadgyakorlata is megerősítette; szakértők szerint a kubai rakétaválságot követően a hidegháborús felek ekkor kerültek a legközelebb a nukleáris világégés előidézéséhez. Ám Carney mindezt már kettős ügynökként asszisztálta végig, és azonnal riasztotta kapcsolatát a Stasinál, hogy a nyugati hadgyakorlatot a szovjet fél nehogy az atomtámadás kezdőlépésének tekintse. Ezzel jó eséllyel megakadályozta a harmadik világháború kitörését.

Carney Kelet-Berlinben
Carney Kelet-Berlinben

Átállásának több, összefüggő oka is volt. A mentálisan sérülékeny – 17 évesen rossz családi és szociális körülményei miatt a hadseregbe menekült – fiatalember nemcsak értelmetlennek ítélte munkáját, de számos összezördülése is volt feletteseivel, és mindennél jobban rettegett, hogy homoszexualitása kitudódik. Ezért 1983. április 22-én fogta magát, és a nyugati ellenőrző pontot szerencsésen kikerülve a Berlini Falnál állomásozó kelet-német határőrökkel kerek-perec közölte: mostantól az NDK-ban szeretne élni. A sebtében riasztott Stasi-ügynökök némi hízelgéssel és jó adag megfélemlítéssel rávették: térjen vissza állomáshelyére, és ezentúl dolgozzon nekik.

Jeff Carney komplett hírszerzési oktatóanyagokat és a bázison szanaszét hagyott titkos dokumentumokat csempészett ki vegyvédelmi öltözékének gumicsizmájában, más anyagokat pedig egy üdítős doboznak álcázott kamerával fényképezett le megbízóinak. Tevékenységét a legmagasabb szinten, így a KGB vezetésében is meleg szavakkal illették – utólagos amerikai becslés szerint nagyjából 14,5 milliárd dollár kárt okozott az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek. És hogy mit kapott cserébe? Esetenként 300 nyugatnémet márkát, az NDK-s úszónőkön és atlétákon is sikerrel tesztelt szteroidos tablettákat, hogy jobban menjen neki a biciklizés – és persze elismerést, biztató szavakat és egy reménybeli új hazát.

Forró lett a talaj

Egy évvel átállása után Carneyt visszarendelték egy texasi bázisra kiképzőnek, ám itt is folytatta kémtevékenységét. Lelkileg egyre kevésbé viselte el a kettős megterhelést – egy ütemezett pszichológiai vizsgálat előtt Mexikóvárosba menekült, majd Havanna és Prága érintésével Kelet-Berlinbe. Stasis barátai nem engedték el a kezét: új papírokat és személyazonosságot kapott Jens Karney néven, és személyiségéhez passzoló feladatot. Az amerikai követséget, valamint a potsdami katonai parancsnokságot kellett lehallgatnia. Olyannyira beilleszkedett új környezetébe, hogy a Fal leomlása után sem hagyta el az egykori Kelet-Berlint, csupán állást változtatott. Az amerikai hatóságok néhány besúgó segítségével már mint metróvezetőt azonosították, és fényes nappal letartóztatták, majd egy katonai gépen lényegében kicsempészték az országból.

A Kölyök fedőnevű ügynököt kémkedésért, összeesküvésért és dezertálásért ítélte el szülőhazája, és több mint 11 éves börtönbüntetés után szabadult 2002-ben. Azonnal vissza akart térni választott hazájába, az egyesült Németország azonban nem ismerte el keletnémet honosítását, és amikor 2010-től egy évet Berlinben élt, letelepedési kísérlete csúfosan félresikerült – az önfenntartáshoz elegendő pénzt sem sikerült megkeresnie.

A jelenleg Ohióban, alkalmi munkákból tengődő Carney néhány héttel ezelőtt publikálta 700 oldalas visszaemlékezéseit Against All Enemies: An American's Cold War Journey címmel, amelyben sem az amerikai, sem a keletnémet hírszerzés módszereit nem kíméli. Az amerikai légierő és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA) azonban semmit nem bízott a véletlenre: egész bekezdéseket kitöröltetett a kéziratból. Carney emlékirata ezzel együtt is megrendítő dokumentuma a hidegháborús paranoiának, kémkedésnek és manipulációnak.