Grundfoci a lövészárkok között

1914. december 24-én nyugaton nem volt a helyzet változatlan: a háború, ami pár hónapja tört ki és melyben már több mint egymillióan haltak meg, rövid időre elcsendesedett. Karácsonykor azonban körülbelül 100 ezer katona, főleg németek és angolok, ideiglenesen letette a fegyvert, és kijött a lövészárokból, hogy együtt ünnepeljék a karácsonyt a senkiföldjén – idézi fel a The Atlantic a karácsonyi fegyverszünet történetét.

Boldog karácsonyt és győzedelmes újévet

„Két hónapja csak a fegyverek ropogását, zúgását és sípolását és távoli német hangokat hallottam a lövészárokban” – mondta 2004-ben a fegyverszünet utolsó túlélője, Alfred Anderson. „Erre aznap reggel néma csend volt szerte a vidéken, amíg csak elláttunk. Felkiáltottunk: Boldog karácsonyt! – bár egyikünk sem volt boldog. Kora délután véget ért a csend, újrakezdődött az öldöklés. Rövid szünet volt ez egy borzalmas háborúban.”

A 2004-ben 108 éves Anderson iskolai barátaival állt be a seregbe, és a háború kitürésekor azt hitte, egy izgalmas kaland vár rá – karácsonykor már mind kiábrándultak. Anderson még idős korában is féltve őrizte azt az ajándékdobozt, amit Mária hercegnőtől kapott az összes katona a háború első karácsonya előtt. Mária arcképe mellett cigaretták voltak benne és egy kártya a következő felirattal: „Boldog karácsonyt és győzedelmes újévet kíván Mária hercegnő és az otthoni barátok!”

Persze ők poroszok

A nyugati front szerencsésebb vidékein tovább tartott az ünneplés: grundfocival, közös énekléssel ünnepeltek a katonák, sőt, egy brit lövész ingyen levágta bárki haját. A New York Times-ban egy katona saját kezű beszámolója jelent meg:

Szuveníreket váltottunk: én egy német szalagot és a bajor koronaherceg fényképét kaptam. A velünk szemben álló németek nagyon derék emberek voltak – szászok, intelligensek, tiszteletre méltóak. Három-négyükkel jól elbeszélgettem, két nevet és címet fel is írtam a noteszembe.

Az elképzelhető legkülönösebb helyzet volt: kimentünk fegyvertelenül, hogy a szintén fegyvertelen ellenséggel találkozzunk. A beszélgetésünk óta tényleg azt hiszem, hogy sok újságcikk borzalmasan túloz. Persze ők szászok voltak, nem poroszok.

Reméljük, ők viszonozzák

A karácsonyi tűzszünet példája ragadós volt, a szokás máig felbukkan itt-ott: Dél-Szudánban idén az Afrikai Unió és az Egyesült Államok hívta fel a szembenálló feleket, hogy karácsonykor ne harcoljanak, de a Fülöp-szigeteki kormány is egyoldalú tűzszünetet rendelt el a maoista lázadó Új Népi Hadsereg felé (ami Edwin Lacierda kormányszóvivő szerint hagyomány náluk). „Reméljük, hogy ők viszonozzák gesztusunkat” – tette hozzá Lacierda.

Kolumbiában maguk a marxista lázadók (a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők, vagyis FARC baloldali gerillaszervezet) ajánlottak karácsonyi tűzszünetet, amit egyébként egy napra rá már meg is sértettek. A kormány eközben egy londoni reklámügynökségtől rendelt meg egy kampányt, mellyel a FARC-gerillákat buzdítják arra, hogy térjenek haza. A 2013-as reklámok címe Anya hangja: összesen 31 olyan anya szólal meg bennük, akiknek fia vagy lánya a FARC-ba állt akár önszántából, akár kényszerítés hatására:

A tavalyi reklámkampányban égőket szereltek a FARC területein a fákra azzal a szlogennel, hogy „Ha a karácsony el tud jönni a dzsungelba, te is hazajöhetsz!”