Salamon
6 °C
14 °C

Egyenruhás megváltók

2015.07.05. 08:03

A kereszténység alapelveihez mindig is hozzátartozott az elesettek és a szegények megsegítése, de a 19–20. században ezeket az eszményeket a leghatékonyabban egy új, radikális szervezet tűzte zászlajára. És ezt ebben az esetben érthetjük akár szó szerint is, hiszen a 150 éve, 1865. július 5-én megalapított Üdvhadseregnek egy valódi katonai szervezethez hasonlóan saját lobogói, indulói és egyenruhái vannak.

Igaz, ez a kezdetekkor még nem volt így, a mozgalom védjegyévé vált militarizmus tulajdonképpen egy véletlen eredménye. A szervezetet az 1829-ben született, eredetileg zálogosnak készülő, majd metodista hitre térő lelkész, William Booth és felesége, Catherine alapították. Booth ekkoriban a London egyik legszegényebb, alkoholistáktól, bűnözőktől és prostituáltaktól hemzsegő East End negyedében tevékenykedett, de megunta, hogy csak prédikál az üdvözülés útjáról, ezért elkezdett kézzelfoghatóbb segítséget nyújtani az elesetteknek, mégpedig a „három S”, azaz a „soup, soap and salvation” (leves, szappan és megváltás) jelszavával.

Hivatásos jótékonyság

Az ekkor még Kelet-londoni Keresztény Megújulás Közössége néven munkálkodó misszió csak egy volt a több száz, állandó anyagi gondokkal küszködő hasonló kezdeményezés közül, de a sors egy évtizeddel később közbeszólt. Booth éppen egy levelet diktált titkárának, amelyben azt írta, hogy tagjaik „önkéntes hadsereget alkotnak”. Hallva ezt, fia kikérte magának, hogy ő bizony nem holmi önkéntes, hanem hivatásos katonája a missziónak. Ekkor született meg a Salvation Army, azaz Üdvhadsereg kifejezés, a szervezetet pedig katonai mintára szervezték újjá, Booth maga a generális titulust vette fel, amelyet 1912-es haláláig viselt.

Részben a jól felépített „imázs”, részben Booth fáradhatatlan, külföldre és a tengereken túlra is kiterjedő szervezőmunkája eredményeként, a 20. század elejére az Üdvhadsereg a világ egyik legismertebb jótékonysági szervezete lett. Az Egyesült Államokban például egy 1900-as hurrikán, illetve az 1906-os San Franciscó-i földrengés nyomán végzett munka ismertette meg a nevét a szélesebb tömegekkel, a „hadsereg” csengőt rázó adománygyűjtői (közel 25 ezren voltak már 1910 körül) pedig az amerikai utcakép megszokott elemévé váltak.

Vallásos gyökerei ellenére az Üdvhadsereg tagjainak szinte alig kell közös rituálékon részt venniük, az alkoholtól, a dohányzástól és bármilyen más káros szenvedélytől való tartózkodás mellett igazából csak a közösségért kifejtett erőfeszítést követelik meg tőlük. Az Üdvhadsereg ma közel 130 országban van jelen világszerte, Magyarországon az 1949-es kivonulás után 1990-től kezdett újra tevékenykedni.