Hedvig
9 °C
24 °C

24 éve volt az első magyarországi terrortámadás

2015.12.23. 17:26

1991. december 23-án kora reggel egy nő és egy férfi várakozott Ferihegynél egy bérelt Fiat Tipoban, a ceglédi vasút egyik vágányán napok óta veszteglő tehervagon mögött. Egy rendőri kísérettel érkező buszra vártak, melyben a reptérre tartó volt szovjetunióbeli zsidók utaztak. Két és fél óra lesben állást követően meg is pillantották a célpontjukat, de az út mellett egy másik Fiatba rejtett pokolgép nem robbant fel az első detonációs kísérletre, és mire sikerült működésbe hozni, már a kísérő rendőrautó is elhaladt.

A robbanás így is valósággal hozzávágta az rendőrautót a buszhoz. A két kísérő rendőr súlyosan megsérült, a kigyulladó buszról menekülők közül is négy utast kórházba kellett vinni. A robbanás helyén csak egy füstölgő kráter maradt. 

A tény, hogy a rendszerváltás utáni Magyarország terrortámadások terepévé vált, így is sokkolta az országot, az Antall-kormány azonnal rendkívüli intézkedéseket léptetett életbe.

Még a DNS-minta sem segített

A merénylők azonban európaiak voltak. Akkor még ugyanis nem csak az iszlamisták próbálkoztak a terrorral, hanem a szélsőbaloldal is: a hetvenes évek vége óta hanyatló Vörös Hadsereg Frakció (Rote-Armee-Fraktion - RAF) két tagja, Horst Ludwig Meyer és Andrea Klump hónapokon át készítették elő a merényletet Budapesten, de hiába látták őket csikorgó kerékkel elstartolni a tett helyszínéről, sikerült meglépniük. Az akkori technikával még a helyszínen vett DNS-mintákkal sem tudtak mit kezdeni a rendőrök.

Az elkövetők csak hosszú évekkel később bukkantak fel; Meyert 1999-ben bécsi rendőrök lőtték le tűzharcban, Klumpot elfogták, és hosszú tárgyalást követően egy másik támadásért 12 év börtönre ítélték. A szélsőbaloldali terroristák valószínűleg palesztin elvtársaiknak akartak szívességet tenni, akik nem akarták, hogy az 1967-ben megszállt Ciszjordániába zsidókat telepítsen az izraeli kormány.

Elszippantották az izraeliek a zsidókat

A célpontok az ún. alijázó, azaz Izraelbe költöző zsidók voltak. Az Izraelben regnáló Jichák Samir kormánya ugyanis a hidegháború végével fellazuló határokat ugyanis egy kis vérfrissítésre akarta kihasználni. A még Bibi Netanjahut is jobbról előző Samir úgy gondolta, hogy a Szovjetunióból a jólét és a biztonság ígéretével százezernyi zsidót lehet Izraelbe csábítani, akik javítják kicsit az arabokkal szembeni demográfiai mutatókat. Az akcióban a Likud párti vezető ugyanúgy meglátta a politikai hasznot, mint Orbán a határon túli magyarok választójogában, és nem is nagyon tévedett: a betelepülők világi jellegű zsidó nacionalizmusa ugyanis durván jobbra tolta az izraeli politikát.

A merénylet a betelepítés folyamatát egyáltalán nem vetette vissza, a buszban utazók is hamar továbbmentek. Izraelbe a szovjet határnyitást követő évtizedben összesen csaknem egymillióan érkeztek a volt szovjet tagköztársaságokból – negyedük vallásos értelemben nem is számított zsidónak. Az ország muszlim lakóinak aránya azonban a kilencvenes évek óta sem csökkent, sőt, 20 százalékról egy évtizeden belül 25 százalékra is emelkedhet.