Adalbert
6 °C
22 °C

Szilveszterre időzítette a puccsot Afrika egyik leghírhedtebb diktátora

2015.12.31. 18:14

Éppen ötven éve, 1965. december 31-én-1966. január 1-jén került puccsal hatalomra a Közép-afrikai Köztársaságban Jean-Bédel Bokassa. A franciák által sokáig támogatott volt vezérkari főnök 14 éven át vezette az országot, és a napóleoni hagyományokat követve császárra is koronáztatta magát – ezzel nem mellesleg végleg romba döntve az önkényei miatt egyébként is kizsigerelt gazdaságot.

A most is a világ legszegényebb országai közé tartozó Közép-afrikai Köztársaság történetében folyamatos az instabilitás, egymást követték a puccsok, puccskísérletek, felkelések. Rögtön a franciáknak kellett a hatalomba segíteniük az ország 1960-as függetlenedésekor az akkor egyébként csak 29 éves David Dackót. Az új elnök két éven belül bevezette az egypártrendszert, a rezsimet támogató hadsereg megszervezésében pedig rokona, Bokassa segítette.

Bokassa katonaként kivívta a franciák elismerését: már a második világháborúban is küzdött az oldalukon, majd pedig Algériában is járt, és az indokínai háborút is végigharcolta a francia hadseregben. Egészen a századosi rangig vitte, de megkapta más elismerések mellett a legmagasabb francia katonai kitüntetést, a becsületrendet is. Dacko 1964-ben a közép-afrikai hadsereg ezredesévé nevezte ki, és hamar ő lett a legbefolyásosabb ember az országban, a kvázi vezérkari főnök.

1965-ben egyre nőtt az általános elégedetlenség, a korrupció tombolt, a gazdaság stagnált, a szomszédos országokból pedig lázadó csoportok nehezítették meg a hadsereg dolgát. Bokassa ezt kihasználva kezdte tervezgetni hatalomátvételét, ami nem is maradt teljesen titokban. A hatalmát féltő Dacko a hadsereg ellenpontjaként ezért létrehozta a csendőrséget, aminek élére egyik új bizalmasát tette meg.

Ez azonban végül visszaütött rá, mert az ötven éve még éjfél előtt nem sokkal megindított puccsot saját katonái előtt azzal indokolta meg, hogy Dacko lemondott, és a csendőrség parancsnokának próbálta meg átjátszani a hatalmat, ezért a hadseregnek cselekednie kell. Akik vonakodni látszottak, azokat azonnal őrizetbe vették. A többiekkel elfogták a csendőrség vezetőjét, majd pedig bevették a fővárost.

Hivatalosan nyolc áldozata volt a január 1-jén kora reggelre lezajló puccsnak, de többeket börtönbe vetettek, aztán a következő hetekben brutálisan megkínoztak, és megöltek. Az ország lakói az új évben arra ébredhettek, hogy Dackót őrizetbe vették, és lemondásra kényszerítették, majd pedig ő is börtönben végezte. Bokassa minden bizonnyal csak azért nem végeztette ki, mert a franciák jelezték, hogy ennek nagyon nem örülnének, az új elnök egyik elsődleges célja pedig a nemzetközi elismertség kivívása volt.

Bokassa alatt az ország leginkább vitatott időszaka köszöntött be. Az alkotmány felfüggesztése és a nemzetgyűlés feloszlatása után például börtönnel büntette a munkanélküliséget, betiltotta a poligámiát. Politikai ellenfeleit kivégeztette, a gazdaságot pedig kivéreztette, hogy fenntarthassa extravagáns életstílusát.

Az ország természeti kincseinek kitermelését a franciáknak juttatta, akiktől cserébe rendszeres segélyeket tudott kicsikarni, és a francia hátszél segítségével tudta megtartani hatalmát. Charles de Gaulle hivatalosan is fogadta 1969-ben Párizsban, de az őt követő Valéry Giscard d'Estaing is többször kiállt mellette. A francia vezető elnökségének egyik legemlékezetesebb botránya volt, amikor kiderült, hogy gyémántokat kapott Bokassától.

Bokassa 1972-ben előbb élethosszig tartó elnöknek nevezte ki magát, de nem állt meg ennyinél, és 1976-ban, továbbra is Giscard d'Estaing támogatása mellett kikiáltotta a Közép-afrikai Császárságot. Az ország népességének a kétharmada éhezett, de a színarany koronában és drágakövekkel kirakott palástban trónra ülő Bokassa nem sajnálta a pénzt az éves GDP jelentős részének megfelelő, 20 millió dolláros ceremóniára, ami végleg csődbe juttatta az országot. Erről itt írtunk bővebben>>>

Hatalma azonban azután ingott meg ténylegesen, hogy 1979-ben bevezetett egy olyan intézkedést, amivel kötelezte a középiskolásokat, hogy egyenruhát viseljenek, amiket történetesen felesége gyárában készítettek. Az ellene indult diáktüntetések véres leverése után több száz embert bebörtönöztek, és I. Bokassa kivégeztette az önkényes intézkedései ellen tiltakozó diákokat. Közben kannibalizmusáról, a krokodiloknak dobott riválisokról is kezdtek terjengeni a hírek, és Bokassa teljesen elfogadhatatlanná vált a franciáknak is.

A diáktüntetések elfojtása után még addig megmaradt külföldi támogatói is gyorsan kihátráltak Bokassa mögül, a nemzetközi segélyek elapadásával pedig végleg elfogyott minden pénze. A franciák úgy döntöttek, hogy nem maradhat tovább hatalomban, ezért amíg Bokassa pénzért kuncsorogva Líbiába utazott, másodszor is hatalomba segítették Dackót, akit néhány évvel korábban elengedtek, sőt, Bokassa egyik tanácsadójaként tért vissza a hatalom közelébe. Újabb elnökségét azonban két évvel később egy másik puccs döntötte meg, és azóta is váltották egymást az erőszakos hatalomátvételek Közép-Afrikában.

Bokassa előbb elefántcsontpartra, majd Franciaországba menekült, miközben otthon távollétében halálra ítélték, többek között hazaárulás, tömeggyilkosság, sikkasztás és kannibalizmus vádjával. 1986-ban hazatért, miután új tárgyalást ígértek neki, de ezen is halálra ítélték. Az új elnök azonban amnesztiát adott neki, életfogytiglanra csökkentve a büntetést, majd később 20 évre. Öt évet ült, mire végleg kegyelmet kapott, hivatalosan felmentették a kannibalizmus vádja alól is. 1996-ban halt meg szívrohamban, 75 évesen.

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.