Egyed, Egon
13 °C
28 °C

Igazi ínyenc volt az ősember

2016.02.03. 09:35

Nagyvadak és növények mellett teknőst is evett az őskőkori ember – írja az MTI. Erre a régészek a Tel-Avivhoz közeli Keszem-barlang leleteiből jöttek rá. A 15 évvel ezelőtt véletlenül felfedezett karsztbarlang az emberi őstörténet egyik legfontosabb lelőhelye.

A kutatók az egész karsztrendszerben találtak elszórva teknőscsontokat és teknőspáncél-darabokat. Ebből következtettek arra, hogy a barlang lakói 200 ezer éven át fogyaszthatták az állat húsát. A Keszem-barlangban 400-200 ezer éves leleteket találtak, ezt követően az üreget üledék temette be. A nyomokból arra következtettek, hogy a teknőst fogyasztás előtt a páncéljában sütötték meg, vagy kőeszközökkel feltörték azt és a húst megfőzték. Ezek a legrégibb nyomok, amelyek teknősleves készítésére utalnak.

Emberi fogleletek arra is következtetni engedtek, hogy a korai Homo sapiens egyedei is élhettek a barlangban, de ezt teljes bizonyossággal nem állapították meg. Azt azonban a fogak alapján tudják már a régészek, hogy a keszemi ember igen kiegyensúlyozott étrenden élt: zöldségféléket fogyasztott szarvas-, vaddisznó- és bivalyhússal.

"Felfedezésünk kulináris és kultúrtörténeti információkkal is gazdagítja az őseinkről szerzett tudást" – mondta Ran Barkai, a Tel-avivi Egyetem régésze. "Most már tudjuk, hogy teknőst is evett, bár az nem volt olyan tápláló, mint például a gyakran terítékre kerülő dámvad húsa."

A felfedezés a korai emberi társadalomban kialakult munkamegosztásról is árulkodik. Amíg a férfiak vadászni voltak, gyűjtögetéssel az idősebbek és a gyerekek is hozzájárultak az élelemellátáshoz. A lassú teknőst könnyű volt elkapni, így jól eltartható húsa a vadban szegényebb évszakokban a növényi étrendet gazdagította.

A tanulmány a A Quaternary Science Reviews nevű lapban jelent meg.