Kinga, Kincső
20 °C
32 °C

A római higéniai forradalom csúnyán visszaütött

2016.02.09. 09:15

A Római Birodalom nagy eredményei közé sorolják a nyilvános és a lakóépületekben elhelyezett vécéket, a csatornázást, illetve a nyilvános fürdőket. Azt gondolnánk, a rendszeres tisztálkodás, illetve az, hogy az utcák helyett központilag ürített latrinákba kerültek az emberi végtermékek, sokat javítottak a közegészségügyi állapotokon. Egy új, a különféle paraziták elterjedtségét vizsgáló kutatás azonban ennek ellentmondó eredményekre jutott.

Az ókori maradványokat elemző kutatók szerint ahelyett, hogy az emberi testen belül, illetve azon élősködő paraziták (például a bélférgek, illetve a tetvek különböző fajtáinak) száma csökkent volna, éppenséggel megnövekedett azokon a területeken, amelyeket Róma az uralma alá hajtott, hogy aztán a civilizációs vívmányait is bevezesse.

Ínyencség, parazitákkal

Az egyik gondot éppen az okozta, hogy a latrinákat rendszeresen ürítették, az erre szerződött vállalkozók pedig az értékes trágyát a közeli földekre szállították – és ezzel együtt az ott termelt élelmiszerek egy részét is megfertőzték baktériumokkal és parazitákkal. A rendszeres fürdőzés sem sokat segített, ugyanis a fürdők nagy részében a víz tisztaságára nem igazán ügyeltek, egyes források szerint a nagyobb tömegek által látogatott helyeken a medencék felszínén vastag rétegben úszott a lemosott kosz és különféle kozmetikumok. A meleg, párás környezet pedig megfelelő fertőtlenítés nélkül tökéletes táptalajt nyújtott a kórokozók terjedésének.

Egy másik, az infrastruktúrától független tényező is hozzájárult a paraziták szaporodásához: a római konyha kedvelt alapanyagának számított a napon erjesztett, ízesített halbelsőségekből készülő halszósz, a garum. Ma már tudjuk, hogy ennek fogyasztása egyéb kockázatok mellett az élősködők szaporodását is nagyban segíthette, viszont a rómaiak jogrendszerük, infrastruktúrájuk és más vívmányaik mellett receptjeiket is elterjesztették az elfoglalt területeken.