Szabolcs
19 °C
25 °C

Ujjlenyomat-vizsgálattal oldanak meg középkori rejtélyeket

2016.02.12. 12:17
Díszes kalligráfia és komplikált iniciálék – a középkori dokumentumok a mai ember számára elsősorban ettől tűnnek különlegesnek. Most a szakértők egy másik, kevésbé ismert jellemzőjükhöz, a gyakran megtalálható viaszpecsétekhez fordulnak, hogy még többet kideríthessenek a középkorról.

A pecsételéshez szükséges fizikai erőfeszítés gyakran a szerzőktől származó ujj- és tenyérlenyomatokat hagyott az iratokon. Egy most indult vizsgálat a legújabb technológiákat felhasználva 12–14. századi kereskedelmi iratok ezreit tekinti át, amelynek nyomán talán másként tekintünk majd a kor társadalmi viszonyrendszerére.

Milyen gyakoriak voltak ezek a pecsétek? Philippa Hoskin, a Lincolni Egyetem docense és Elizabeth New, a walesi Abersystwythi Egyetem kutatója szerint gyakoribbak, mint amire számítanánk. „A legtöbb ember csak annyit tud, hogy a nemesemberek használtak ilyeneket – nyilatkozta a BBC Historynak a walesi kutató –, de még a történészek közül is kevesen vannak tisztában azzal, hogy a középkori Angliában, illetve egyes walesi és skóciai területeken a társadalmi ranglétra alján elhelyezkedő férfiaknak és nőknek is lehetett és volt is pecsétjük. A kor kevés személyes vagyontárgyainak ez volt az egyike.”

Elizabeth New
Elizabeth New

Az adásvételben, átruházásban, egyéb kereskedelmi tranzakcióban részt vevő felek a pergamen aljára erősített viaszrögöket felmelegítették és rányomták a pecsétjüket, a megállapodásban részt vevő mindkét fél gyakran a dokumentum felét is felhasználta a másik személy pecsétjének elhelyezésére.

Középkori bankkártya

„A pecsét nemcsak a beazonosítást segítette – állítja a Lincolni Egyetem docense.  – Félúton volt egy aláírás és egy bankkártya között: egyedi bélyegző került a pergamenre, és arra is alkalmas volt, hogy megmutassa az illető vagyonát, illetve hitelét.” A célja tehát egyáltalán nem a dokumentum biztonságos lezárása volt.

Az eljárás a társadalmi státuszról is tanúskodott, hiszen nem mindenki élhetett azonos módon a pecsételéssel, akinek a birtokában volt ilyen bélyegző. Néhányon több ember ujjlenyomatát is megtalálták. A brit Művészeti és Humán Kutatási Tanács (AHCR) által finanszírozott, hároméves projekt egyik célja, hogy felderítse ezeknek a különbségeknek az okait, különös tekintettel a nemre és a társadalmi helyzetre.

CYwJgNIWcAA0rGC
Fotó: Imprint Project / Twitter

„A tenyérlenyomatok egyediek, és a méretük alapján többé-kevésbé meg tudjuk állapítani, hogy férfihoz vagy nőhöz tartoztak-e – jelentette ki Elizabeth New. – Az előzetes kutatás nem talált semmilyen bizonyítékot arra, hogy nők is lepecsételtek volna egy-egy iratot – azokat sem, melyekben megemlítették őket.

Ez további kérdéseket vet fel. A nők pecsétjét a férjük vagy a ház ura használta volna helyettük? És a földesúri birtok ura is ezt tette volna az alárendeltjei, hűbéresei esetében? Ez a bonyolult viszonyrendszer igen sokat elárul a középkori társadalom státusszal kapcsolatos elképzeléseiről.”

Mégsem egyediek az ujjlenyomatok?

A kutatók abban bíznak, hogy a Walesi Nemzeti Könyvtárban, a westminsteri apátságban és a herefordi, exeteri, valamint a lincolni katedrálisban tárolt dokumentumok ezekre a kérdésekre is választ adnak, továbbá egyes középkori bűntettekre is fényt derítenek. „Kezünkbe került néhány példa arról, hogy éltek vissza a személyazonossággal – árulja el Philippa Hoskin. – Amikor a 13. században Exeter püspöke a halálán volt, a háznépéből négy ember ellopta a bélyegzőjét, és arra használta, hogy őket előnyben részesítő iratokat készítsenek.”

Mivel a legújabb módszerek felhasználásával példa nélkül álló részletességgel tudnak tanulmányozni egy korábban nem vizsgált populációt, a kutatók végre azt is kideríthetik, hogy az ujjlenyomatok tényleg teljesen egyéniek-e, ahogyan ezt már egy jó ideje gondoljuk. A Lincolni Egyetem docense szerint ez a feltevés „soha nem volt bebizonyítva, és sokan ma is megfellebbeznek bírósági döntéseket az ujjlenyomatok téves azonosítására hivatkozva. Elképzelhető például, hogy van egyfajta, genetikai alapon ismétlődő mintázat. Azonban, ha a mi középkori lenyomatainkat egy nagy, modern adatbázissal vetjük össze, és nem találunk egyezést, akkor az megerősítheti a korábbi elméletet.

CaxH3gEWwAAHfBc
Fotó: Imprint Project / Twitter

A leginkább viszont az izgatja a kutatókat, hogy még többet megtudhassunk a középkori életről. „Ezt a korszakot magas rangú férfiak uralják – mondja Philippa Hoskin.  – Remélem, hogy ez a projekt majd sokakat ráébreszt, hogy a dokumentumokra erősített pecséteket legalább olyan fontosnak lássák, mint amilyennek magát az írott szöveget, és jobban odafigyeljenek az alacsonyabb társadalmi rétegekhez tartozókra is.”

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.