Lajos, Patrícia
16 °C
28 °C

Ötezer éves temetőt tártak fel Pilismaróton

2016.03.02. 12:55

Az ötezer éve élt elit temetőjét tárja fel Bondár Mária, az MTA BTK régésze Pilismaróton. Ez az időszak azért különösen izgalmas, mert a Kárpát-medencében is több nagy fejlesztés született, például a kerék és a kocsi, ami alapvető hatással volt a társadalomra.

konyv 1 fit 640x10000
Fotó: mta.hu

„A késő rézkor intenzíven kutatott időszak, hiszen ebben a periódusban született a legtöbb őskori innováció. Ilyen a kerék, a kocsi, bizonyos fémötvözetek elterjedése, a ló háziasítása, az állatok igavonó erejének hasznosítása. Mára már megdőlni látszik az a nézet is, hogy minden innováció Mezopotámiából ered, a Kárpát-medencében ennél korábbi kocsi- és kerékleletek vannak” – mondta az mta.hu-nak Bondár Mária, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének kutatója, aki egy 2015-ben megjelent önálló kötetben összegezte a pilismarót-basaharci késő rézkori temető tudományos feltárásának eredményeit.

A Kárpát-medencében a késő rézkorban (Kr. e. 3600/3500–3000/2800) a mai Bulgáriától Németországig terjedő területen látszólag egységes anyagi kultúra jött létre. Az úgynevezett badeni vagy péceli kultúra népét sokrétű, gazdagon díszített, különleges kerámiák jellemezték. A földművelés mellett állattartással is foglalkoztak, már ismerték a négykerekű kocsit, az ökrök vontatta szekerek segítségével pedig nagy távolságra szállíthattak különböző cikkeket.

Megtalálták az elit ritka tárgyait

A 110 hamvasztásos sírt rejtő pilismarót-basaharci temetőt az 1960–1970-es években a 11-es út közelében tárták fel Torma István vezetésével. Az elhunytakat itt nem urnákban temették el, a hamvakat a kijelölt területen a földre helyezték, köréjük tették a tárgyakat, majd a sírt különböző méretű kövekkel fedték be.

Miniatűr edény
Miniatűr edény
Fotó: Bondár Mária / mta.hu

A régészeti elemzést Bondár Mária végezte, aki korábban a késő rézkor másik kiemelkedő lelőhelye, a 436 síros Budakalász-Luppa csárda temető leletanyagát feldolgozó csoport vezetője volt. Mindkét temetőnél arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy különböző telepeken élt közösségek kiválasztott tagjait temethették e szakrális helyekre.

A sírokból sok edénymelléklet, valamint több, az egykori elithez köthető, ritkaságnak számító tárgy került elő. A csiszolt és pattintott kőeszközök nyersanyagforrása a Bakonytól Szlovákiáig terjed, elemzésüknek köszönhetően következtetni lehet az őskori kereskedelemre.

A hamvasztást is vizsgálták

A hamvakból meghatározható antropológiai alapadatok (nem és halálozási életkor) a késő rézkorból alig ismertek, így a pilismaróti temetőnek Köhler Kitti antropológus, az MTA BTK Régészeti Intézet munkatársa által elvégzett embertani feldolgozása módszertani szempontból is példaértékű a szakértők szerint.

A 110 temetkezésből 46 sírban volt elegendő mennyiségű kalcinátum, 26 sírba mindössze egy-két csontszilánk került, 38 sírban pedig semmilyen emberi maradvány nem volt. A vizsgálatok alapján öt esetben csak az életkort lehetett meghatározni (két gyermek, és három felnőtt: 15-39, 20-39, valamint egy 20-59 év között). Hat alkalommal pedig a biológiai nemet is meg lehetett állapítani (négy 20-59 év közötti férfi és két ugyanilyen korú nő volt).

Kőpakolásos sír feltárás közben.
Kőpakolásos sír feltárás közben.
Fotó: Torma István (1971) / mta.hu

Az utóbbi években lényegesen kibővült a régészettudomány eszköztára. Kiderült, hogy még a több ezer éves halottak csontjaiban is izolálható a DNS. Mikrobiológiai, archeogenetikai és izotópkémiai elemzések elsődleges információkat adnak a halott származásáról, egészségi állapotáról, betegségeiről. A táplálkozásra, vízfogyasztásra, környezeti elemekre utaló adatok pedig közvetett módon rávilágítanak az egyén társadalmi helyzetére is.

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!