Izsó
13 °C
29 °C

Hallgasd meg élőben, majd kódold újra 56-ot

refugee interviews 001
2016.03.10. 20:30 Módosítva: 2016-03-10 20:33:16

Most a szabad Magyarország hírszolgálata jelentkezik.

„A budapesti kormány a rádión keresztül újból és újból felhívást intéz a felkelőkhöz, hogy tegyék le a fegyvert, és ebben az esetben mentesülnek a statárium következményei alól. ... A reggeli órákban a harcok a Főváros több pontján még teljes erővel folytak, és a felkelőkhöz a Honvédség tagjai is csatlakoztak. ... Nagy Imre rádióbeszédet intézett Budapest népéhez. Megígérte a következetes demokratizálást a párt, az állam, a politikai és a gazdasági élet minden területén.”

Így kezdődtek az ötórai hírek a Szabad Európa Rádióban (SZER) 1956. október 24-én, és a recsegő rádióadást mostantól Ön is meghallgathatja sok más, a forradalomról tudósító SZER-es adással együtt. Ha van egy kis ideje, álljon át erre a hullámhosszra, ez itt a forradalom élőben.

A Parlament 9 óra óta az oroszok kezén van

A hangfelvételek különös véletlen folytán maradtak fenn. Bár a SZER alapesetben csak néhány hónapig őrizte a kimenő adások felvételeit, itt kivételt tettek. Nem egyszerűen az utókorra gondoltak, a biblisi átjátszóállomás rossz minőségű felvételeit hivatalos vizsgálatra kérte be a nyugatnémet külügy, ezért volt rájuk szükség.

A vizsgálat oka ugyanaz volt, mint ami miatt aztán a SZER-en belül is leváltások és szerkezeti átalakítások történtek: az adások sokak szerint felelőtlenül uszítottak. A szerkesztők nem tartották be az egyébként szigorú policyt, és a harcok folytatására buzdítottak, miközben valójában Amerikában nem vetődött fel komolyan a fegyveres beavatkozás lehetősége sem.

Ez is hozzátartozik például annak a november 4-ei adásnak a kontextusához, amiben a szovjet tankok támadásáról adtak hírt – az akkor még áttekinthetetlennek mondott katonai helyzet hamarosan a forradalom leverését jelentette.

A 6500 órányi adást tartalmazó, 14 sávos magnószalagok a kilencvenes években gyakorlatilag lejátszhatatlan állapotban kerültek újra elő, de a digitalizálásnál sikerült ezeket hallgathatóvá tenni. Az OSA most ezekből tett közzé egy válogatást. Különös jelentőségűek azok az üzenetküldő műsorok, amelyekben az országból elmenekülők próbálták értesíteni a családtagjaikat, hogy megvannak, jól vannak.

A magyarok átvilágítása

Az ‘56-os (október 19. és november 13. közötti) adásokat a Blinken - OSA Archívum szerdán tette fel az 1956 digitális gyűjteményük új honlapjára, ahol a drámai rádióműsorokon kívül is egy csomó újdonság látható. Itt vannak például a forradalom bukása után világgá menő magyar menekültek is, eredeti felvételeken, miután megérkeztek Amerikába.

Az országot elhagyó 200 ezer ember közül vagy 40 ezer került a tengerentúlra, ahol az átvilágításukra és adminisztrálásukra az „Operation Mercy” keretében elnöki bizottságot hoztak létre, az elosztópontokon pedig lefotózták és dokumentálták őket.

A kapcsolódó anyagok több amerikai egyetem és más intézmény támogatásával az OSA-hoz kerültek, többek között a Nemzetközi Menekültügyi Bizottság dokumentumai is – ezek Magyarországon nem annyira ismert szempontból mutatják be a történteket és azok résztvevőit, és azt, hogy a nyugati országok akkor mennyire befogadóak voltak a menekültek felé.

De itt vannak a forradalom leverésének vizsgálatára 1957 elején létrehozott ENSZ Különbizottság anyagai is. Ennek New Yorkban vannak idáig nem nyilvános aktái is, ezek kutatására – mint azt a magyar ENSZ-nagykövet múlt héten hírül adta – nemrég adott engedélyt az ENSZ politikai ügyekért felelős főtitkár-helyettese. Ezek talán már idén nyilvánossá válhatnak, szóval lesznek még új információk 1956 külpolitikai hátterével kapcsolatban.

Csinálj appot ‘56-ból

A Közép-Európai Egyetemen működő Blinken OSA Archívum magyar viszonylatban szokatlanul nyilvánosságpárti, az internetes megjelenéssel is minél szélesebb kör számára szeretnék elérhetővé tenni az anyagokat. A Fortepannal együtt létrehoztak egy naponta frissülő Ki kicsoda 56-ban oldalt is a Facebookon, ezen a forradalom alatt készült fényképek és lelassított filmrészletek láthatók. Remélhetőleg sokan lesznek olyanok, akik felismerik a rokonaikat, ismerőseiket vagy saját magukat a 60 évvel ezelőtti felvételeken; nézzék majd meg időnként, hátha rábukkannak valakire. Ezt is folyamatosan bővítik, ahogy az OSA oldalára is sok új anyag fog még felkerülni, például azok az idáig ismeretlen, még soha nem látott felvételek is, amelyekre a BM Budakeszi úti telepén, nem máshol, mint a kutyaoktató részlegben találtak rá.

A digitális archívumhoz hasonlóan ez is része a különféle 56-os projekteket egybefogó „A forradalom nem múlt el” programsorozatnak. Ez beszédes cím; az OSA egyik fő célkitűzése ugyanis, hogy minél inkább újra élővé tegyék 1956-ot. Ehhez például a Prezivel együtt kiírtak egy tízmillió forintos pályázatot 20 év alatti diákoknak; a feladat okoskütyükkel, digitális technológiával és más színes-szagos cuccokkal elmondani 1956 történetét. Jöhetnek appok, újszerű vizualizációs megoldások, játokot is lehet fejleszteni a pénzből – lényeg a kreativitás. A zsűriben komoly tech cégek vezető emberei ülnek majd, a nyertesnek a pénzen kívül egy gyakornoki pozíciót kínálnak fel a Prezinél. Egy másik pályázat a tanároknak szól. Itt, a Történelemtanárok Egyletével az a közös remény, hogy túl lehet lépni a sablonos iskolai ünnepségeken.

Márciusban újra kezdjük

„Nem üres és formális megemlékezéseket akarunk, nem az a cél, hogy minden faluban ugyanolyan emlékműveket építsenek, és szakmányban alakítsanak ki senki által nem látogatott emlékszobákat” – utalt Rév István, az OSA igazgatója az államközeli megemlékezéseket koordináló 1956 Emlékbizottság óriási költségvetési támogatására.

„Olyan helyzetben vagyunk, hogy a kormány odaadhat a Terror Házának 13 milliárd forintot, hogy Schmidt Mária döntse el, mi tetszik neki, és mindenhol Büszkeségpontokat hozzon létre” – folytatta Rév, azt hangsúlyozva, hogy ő inkább valódi vitát szeretne a történelmi örökségről, és arról, hogy azt ma mire tudjuk használni. Ennek érdekében

hatvan év után újjáélesztik a Petőfi Kört,

az ‘56-os forradalom legfőbb szellemi előkészítő mozgalmát. A hat részből álló vitasorozat a mai egyetemistáknak szól, a cél tehát a szokásos üres emlékezések helyett az, hogy újra legyen érdemi gondolkodás arról, hogy mik voltak '56 fő értékei és eszméi, és hogy mi a helyzet ezekkel manapság.

Szeretnénk újjáéleszteni az értelmes nyilvános vitákat. A Petőfi Kör előtt ilyenek nem folyhattak. Most folyhatnának, de nem folynak

– mondta a beharangozó beszélgetésen Rév István.

„Egyértelmű, hogy ma az egyetemistáknak nincs történelmi tudata, ahogy a politikai alapértékek fogalmai is nagyon távoliak” – jegyezte meg a Petőfi Kör 2016-ot társszervező ELTE TáTK részéről Örkény Antal. A mostani Petőfi Kör „nem a kormány kritikája akar lenni, a cél inkább a saját felelősségünk megfogalmazása és a közös helyzetértékelés” – mondta Rév István.

A viták alaptémái a szabadság, az igazságosság, az egyenlőség, a korrupció, a hazaszeretet – de absztrakt elvek helyett főként abból indulnának ki, hogy ezek a fogalmak mit jelentenek ma a mindennapokban. Ahogy ‘56 előtt is az akkori politikai rendszer erkölcsi alapjairól szóltak a viták, megint legyen értelmes diskurzus az alapkérdésekről – ez a cél.