Jácint
16 °C
33 °C

56 anno: Este a tömeg ledöntötte a Sztálin szobrot!

2016.10.24. 06:35
Aggódó tömegek, felelőtlen elemek, provokátorok, halottak és sebesültek a Rádiónál, a Szabad Európa felhívása a magyar katonákhoz és rendőrökhöz: október 24-én történelmi hírekre ébredt Magyarország. Válogatásunkban belehallgathat a Szabad Európa Rádió forradalmi adásába és olvashatja a Szabad Nép és a Népszava ellentmondásos híreit - 1956. október 24., hatvan év után élő egyenesben.

Katonák, rendőrök! Ne lőjetek a szabadságért harcoló népre!

0:00:00 / 0:09:42

Itt elolvashatja a Sazabad Európa adásának leiratát, katt a nyílra!

Felhívások, október 24. 8:33 perc

A szabadságharcot az egész nép vívja. A néppel fordul szembe, aki ebben a harcban az elnyomók oldalára áll!

Karhatalom tagjai és pártfunkcionáriusok! A nép oldalán a helyetek! Hazaáruló, aki a nép és a rendszer harcában népe ellen fordul!

Október 24. 9:30 Hírszolgálat – Rendkívüli

Most a Szabad Magyarország Hangjának, rendkívüli Hírszolgálata következik. Budapest. Magyarországon ostromállapotot hirdettek ki. A rögtönítélő bíráskodás hatálya alá eső bűncselekményeket halállal kell büntetni - mondja a Minisztertanács rendelete, amelyet már Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke írt alá. A budapesti rádió közlése szerint a kormányzati szervek nem tudtak megbirkózni a nemzeti erőkkel, és a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok beavatkozását kérték. A szovjet csapatok harcolnak a magyarországi felkelőkkel. Egy korábbi közlemény szerint a magyarországi kommunista párt Nagy Imrét beválasztotta a Politbüroba, és miniszterelnökké való megbízását javasolta. Gerő Ernő a párt első titkára marad. Egy későbbi közlés szerint Nagy Imre miniszterelnöki megbízása meg is történt. A Politbüro összetétele egyébként a következő: Apró Antal, Gáspár Sándor, Gerő Ernő, Hegedüs András, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Köböl József, Marosán György, Nagy Imre, Szántó Zoltán. A Politikai Bizottság póttagjai: Losonczy Géza és Rónai Sándor. A Központi Vezetőség titkárai: Donáth Ferenc, Kádár János, Jállai Gyul..., Kállai Gyula. A közlemény szerint a Központi Vezetőség utasította a Politikai Bizottságot, hogy haladéktalanul dolgozza ki az ország előtt álló feladatok megoldására vonatkozó javaslatot. A budapesti rádió közlemény felolvasásával kezdte meg mai adását. A közleményt a budapesti Minisztertanács bocsátotta ki, elrendelve a gyülekezési, csoportosulási és felvonulási tilalmat. A közlemények egész sorozata következett ezután, amelyeket az előbbiekben foglaltuk össze. A legutóbbi közlemény szerint a Belügyminisztérium 14 óráig bezárólag kijárási tilalmat rendelt el. Az első ezzel kapcsolatos közleményt fél 7 órakor olvasták fel, és akkor még csupán arról volt szó, hogy a Belügyminisztérium a főváros lakosságát

felszólítja, hogy 9 óráig csak feltétlenül halaszthatatlan ügyben közlekedjék az utcán. A legutóbbi közlemény már tilalomról, és 14 órai meghosszabbításról szól.

A főváros lakossága tegnap hatalmas tömegtüntetést rendezett Bem József szobra előtt. A tüntetést eredetileg a budapesti egyetemek ifjúsága határozta el. A belügyminiszter még a délelőtti órákban utcai, gyűlési és felvonulási tilalmat rendelt el és több órán át bizonytalan volt a helyzet, hogy a tüntetést vagy nem tartják meg, vagy a tömegek a hatóságok akarata és rendelkezése ellenére is felvonulnak. A belügyminiszter végül is közvetlenül a tüntetésre kitűzött időpont előtt feloldotta a gyűlési és felvonulási tilalmat. Már a kora délutáni órákban nemzeti színű lobogók alatt piros-fehér-zöld kokárdás fiatalok meneteltek a budapesti Bem-szobor felé. Először csak sok ezren voltak, később azonban munkások, katonák, járókelők, középiskolás diákok és kalauzok csatlakoztak hozzájuk, és a hatalmas emberfolyam tízezrekké nőtt. Az utcák jelszavaktól zengtek. A tömeg Nagy Imrének a kormány élére való visszatérését és a szovjet csapatok távozását követelte Magyarországról. Sokan a sajtószabadságot és a szabad választásokat követelő

jelszavakat kiáltoztak. Más csoportok Rákosi Mátyás bíróság elé állítását kívánták. Amerre a

hatalmas menet elvonult, kinyíltak a házak ablakai, és a lakosság lelkesen éltette a nemzeti színű zászlókkal felvonuló munkásokat és diákokat. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem gyűlésén kiáltványt olvastak fel, amely a diákság követeléseit tartalmazza. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tanárai és tanulói csatlakoztak az ifjúság kiáltványához. A Bem-szobor előtt tartott tömeggyűlésen - a budapesti közlés szerint - mintegy 50 ezer ember vonult fel. A magyar Himnusz eléneklése után Veres Péter, a Magyar Írószövetség elnöke felolvasta a szövetség elnökségének hét pontban foglalt határozatát, amelynek bevezető mondatai így hangzanak:

"Történelmünk fordulópontjához jutottunk el. Az egész magyar népnek össze kell fognia ez

órákban. A kommunista párt és a kormány vezetői nem tudtak mindeddig életre való programot előterjeszteni. Felelősségre vonjuk mindazokat, akik csökönyösen Sztálin és Rákosi terrorrendszerének visszaállításával kísérleteztek."

A New York Times Budapesten tartózkodó tudósítója a következőket jelenti: "A békés tüntetések szellemében eltelt nap után, a rendőrség az est folyamán tüzet nyitott a budapesti rádió épülete előtt gyülekező tömegre. Megbízható értesülés szerint, a golyók itt meggyilkoltak egy tüntetőt és egy másikat súlyosan megsebesítettek. A kora délutáni óráktól

hatalmas tömegek vonultak fel az utcákon. Diákok, írók, minisztériumi hivatalnokok, fjúmunkás alakulatok és katonák. Hangosan követelték Nagy Imrének a kormány élére állítását, Rákosi megbüntetését. A Bem-szobor előtt rendezett tömeggyűlésen pontokba foglalt követeléseket olvastak fel, első helyen említve a szovjet csapatoknak Magyarországról való kivonását.

A vörös csillag nem világít többé a magyar Parlament épületén. Amikor ugyanis a tömeg tegnap este a Parlament elé vonult, amelynek tetején még ott volt a kivilágított vörös csillag, a tüntetők hangosan követelték a kivilágítás eloltását. Egy órával később valóban eloltották a csillagot megvilágító fényt, és a Parlament épületére a magyar nemzeti zászlót tűzték ki. A lövöldözések tegnap este akkor kezdődtek el, amikor a budapesti rádió épülete előtt gyülekező tömeg Gerő eltávolítását követelte. A tüntetők küldöttséget menesztettek a Rádió épületébe. Öt, felfegyverzett katonákkal megrakott tehergépkocsi bukkant fel és megkísérelte utat vágni magának a tömegben. A tömeg nem engedte előrehaladni a kocsikat, így ezek visszafordultak. A tüntetők tovább vártak. Amidőn az ifjúsági küldöttséget feltartóztatták abban, hogy elhagyja a Rádió épületét, a tömeg a kaput kezdte feszegetni. A politikai rendőrség ekkor könnyfakasztó bombákat vetett be, de ez nyilvánvalóan nem vezetett eredményre, és a lövöldözés is megkezdődött. Mindezt megelőzően a tüntetések fegyelmezetten és békésen folytak le..." - írja a továbbiakban McCormack, a New York

Times Budapesten tartózkodó tudósítója.

A rendőrség a délután folyamán nem kísérelte meg, hogy beavatkozzék a felvonulásba. Az egyik tömeggyűlésen, amelyet Budán tartottak, mintegy tízezer ember gyűlt össze, köztük legalább 500 tiszt és katona. A piros-fehér-zöld szín mindenütt előkerült a zászlókon és a gomblyukba tűzött kokárdákon. A zászlókra ilyen szövegeket írtak:

"Ne álljunk meg félúton! Legyen vége a sztálinizmusnak! Függetlenséget és szabadságot

követelünk! Kerüljenek az ország élére új vezetők! Bizalmunkat Nagy Imrébe helyezzük! Éljenek a lengyelek!"

A tüntetések azután kezdődtek el, hogy a diákok gyűlései a különböző egyetemi épületekben véget értek. A diákokhoz hamarosan nagy tömeg csatlakozott. A városnak több pontján, különösen különböző szobrok előtt rögtönzött tömeggyűléseket tartottak. Mindenütt az előző gyűléseken hozott határozatokat osztották ki. A határozatokban első helyen szerepel a szovjet csapatok eltávolításának követelménye. A felsorolt pontok között volt továbbá, hogy Magyarország kapcsolatait a Szovjetunióval és Jugoszláviával a teljes gazdasági és politikai egyenlőség alapjára kell helyezni. Magyarország kereskedelmi és jóvátételi megállapodásait a Szovjetunióval hozzák nyilvánosságra.

Egyelőre meg nem erősített hírek szerint, Hruscsov és Gomulka tegnap több telefonbeszélgetést folytatott. Hruscsov közölte a lengyelországi párt első titkárával, hogy egyetért meghirdetett politikájával, és hogy a lengyelországi szovjet csapatmozdulatok leállítását rendelte el. A meg nem erősített hírek szerint, Hruscsov közölte továbbá, hogy a moszkvai Pravda visszavonja a lengyel sajtó elleni támadását. Hruscsov szerencsét kívánt Gomulkának első titkárrá történt megválasztásával kapcsolatban. A jelentés szerint Hruscsov merőben más, sokkal barátságosabb hangon beszélt, mint legutóbbi varsói látogatása során. A lengyel parlament megkezdte ülésszakát. Az ülés megnyitása előtt Gomulka és a politikai,

valamint a központi bizottság több tagja megbeszélésre ült össze a Varsóban tartózkodó jugoszláv parlamenti delegációval. A parlament ülését nagy érdeklődés előzte meg a lengyel fővárosban. A képviselőház diplomata és újságíró páholyai zsúfolásig megteltek, az ülésszak napirendjén szerepel a választójogi reform, valamint az ország gazdasági életének javítására tett több törvényjavaslat. Az ülés megnyitása után egy képviselő javaslatot terjesztett a ház elé, amelyben a jelenlegi politikai helyzet megvitatását indítványozta. Arra kérte a kormányt tájékoztassa részletesen a házat a legutóbbi napok eseményeiről. Indoklásában hangsúlyozta, hogy ezek a napok rendkívüli jelentőséggel bírnak a lengyel átalakulás folyamatában. A képviselőház az indítványt elfogadta. A varsói rádió jelentése szerint Cyrankiewicz miniszterelnök ma délelőtt nyilatkozik a helyzetről.

Kedves Hallgatóink, híreink közlését befejeztük.

Itt a Szabad Európa Rádiója, a Szabad Magyarország Hangja!

Munkások, szervezett dolgozók!

A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége tragikus órában szól hozzátok.

Kedd este tömegében jó szándékú, a népi demokráciáért, a szocializmus építéséért aggódó ifjúsági tömegek vonultak fel Budapest utcáin. A békésnek szánt tüntetést azonban felelőtlen elemek és provokátorok ellenforradalmi megmozdulássá igyekeztek átalakítani. Tovább a Népszava 1956. október 24-i számára.

A néppel a szocializmus útján

A Népszava szerkesztősége ezúttal kinyilvánítja, hogy nem ért egyet Gerő Ernőnek a rádióban október 23-án este elhangzott beszédével és azt provokációra alkalmasnak, a munkásosztály megcsúfolásának minősíti (...)

„A lelkesedés és tettvágy párosuljon a józansággal és felelősségérzettel”

Kedden országszerte szenvedélyes politikai légkörben tanácskoztak a fiatalok és üzemi munkások és a legkülönbözőbb szervezetek tagjai, hogy kinyilvánítsák állásfoglalásukat politikai életünk sorsdöntő kérdéseiben...

A Bem szobor az első állomás

A Petőfi-szobornál elénekelték a Kossuth-nótát. Sinkovics Imre elszavalta a Talpra magyart és felolvasta a tanulóifjúság követeléseit, néhány perccel később Veres Péter az írószövetség kiáltványát ismertette.

Nepszava 1956 10  pages126-126

Ezután a közben több tízezresre gyarapodott menet a Bem-szoborhoz vonult, s a tábornok szobra körül csakhamar hatalmas tömeg hallgatta végig az írók kiáltványát és énekelte el együtt a Himnuszt és a Szózatot. Körös-körül minden épületre kitűzték a nemzeti zászlót, közte a Bem József-laktanyára is. Bessenyei Ferenc Kossuth-díjas színművész a Szózatot szavalta, a Lengyel Írószövetség küldötte köszöntötte a demokratikus jogokért harcoló magyar dolgozókat, Déry Tibor író arra kérte a tömeget, vonuljon zárt rendben, fegyelmezetten a parlament elé.

A parlament előtt

Mire a tömeg ideért, mar százezernél nagyobbra nőtt. A tömeggyűlést azonban nem lehetett megkezdeni hangerősítő berendezés hiányában és a később megérkező rendőrségi hangerősítő kocsi sem vált be. A tömeg türelmesen várt annak az ígéretnek teljesítésére, hogy a Belügyminisztérium hangerősítőket szerel fel a téren és akkor megkezdődnek a beszédek. Időközben a Himnusz, a Szózat, a Talpra magyar hangzott el és a tömeg fegyelmezett tüntetését csak néhány helyen zavarták meg rosszízű bekiabálások. Eközben Gerő Emő lemondását követelte a gyűlés sok tízezer részvevője, új kormány megalakítását sürgette Nagy Imrével az élén. A tömeg egyre gyarapodott, egészen addig, amíg már a besötétedéskor a parlament lépcsősorán megjelent Nagy Imre elvtárs.

Tüntető tömeg — több tízezer ember — ledöntötte a Városliget peremén álló Sztálin szobrot.

Az esti tüntetés sajnálatos következményeként a Rádió épülete körül és másutt is lövöldözésre került sor, amelynek sajnos több halott és sebesült áldozata van.

Lakodalom Sztálinvárosban

Tőke Lászlót és Rózsási Máriát a vasmű központi tánckara kísérte az anyakönyvvezetőhöz. A színpompás felvonuláson népi táncokkal szórakoztatták a »násznépet«.

'56 anno: Szabad Európa Rádió és sajtószemle az Indexen

Ha nem olvasta fent, a lényeg, hogy október 23-tól november 4-ig minden nap meghallgathatja és elolvashatja, hogy mik voltak a hírek, mit mondott, hogy lelkesedett és latolgatott a magyar nyelvű sajtó a forradalom napjaiban 1956-ban. Az amerikai Szabad Európa Rádió adásai az OSZK Történeti Interjúk Tárának jóvoltából, a Népszabadság és a Népszava pedig az Arcanumnak köszönhetően került fel hozzánk.

logo-adt-big.png