Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Amikor az etiópok megleckéztették a kisstílű olaszokat

2016.10.26. 21:36

Manapság Etiópia még az afrikai kontinensen is az egyik legszegényebb országnak számít, azonban a gyarmatosítás fénykorában ez volt Libérián kívül a földrész egyetlen olyan területe, amely nem került egyetlen európai hatalom birtokába sem.

Ebben persze szerepe volt Etiópia földrajzi fekvésének és a nagyhatalmi játszmáknak is, de az etióp uralkodók katonai és diplomáciai sikereinek úgyszintén. Némi rosszindulattal azt is megjegyezhetnénk, hogy kevés gyarmati sorba kényszerített területnek volt olyan szerencséje, hogy éppen Olaszország igyekezett kolonizálni.

Az egyesítés után a gyarmatokért folyó versenyfutásba is beszállni igyekvő Olaszország az 1880-as évek elején kezdte kiépíteni kelet-afrikai hídfőállását, és 1887-ben került szembe először a térség szilárd államalakulatának számító Etióp Császársággal. Az afrikai viszonylatban jól felszerelt és szervezett etióp erők vereséget is mértek az olaszokra, akik ezután inkább az „oszd meg és uralkodj” politikáját igyekeztek alkalmazni, és a II. Menelik néven végül 1889-ben hatalomra kerülő császárt támogatták a korábbi uralkodó, IV. Johannész halála utáni utódlási harcban.

Simlis olaszok

Menelik nem is lett hálátlan: 1889-ben aláírta a wuchaléi szerződést, amelyben elismerte az olaszok hódításait. Az olasz fél azonban egy igen kisstílű trükkel magára haragította korábbi szövetségesét. A két nyelven írt szerződés ugyanis mást tartalmazott amhara, és mást olasz nyelven: utóbbiba becsempésztek egy kitételt arról, hogy Etiópia a külkapcsolatait kizárólag Rómán keresztül intézheti, és ezzel gyakorlatilag protektorátusi státuszba helyezte az országot.

Az eljáráson felbőszült Menelik némi felkészülés után 1893-ban felmondta a szerződést, Olaszország pedig három évvel később elérkezettnek látta az időt a teljes gyarmatosításra. A hadjárat azonban csúfos kudarcot hozott, a terepet tökéletesen ismerő etióp haderő (többek között a későbbi Hailé Szelasszié császár apja, Makonnen herceg parancsnoksága alatt) több vereséget is mért a betörő európaiakra, majd 1896. március 1-jén az aduai ütközetben a teljes olasz gyarmati hadsereget is szétverte.

Némi húzódozás után Olaszország kénytelen volt elismerni a wuchaléi szerződés felmondását, és egy új egyezményben rendezni a két állam viszonyát. A 120 évvel ezelőtt, Addisz-Abebában megkötött békeszerződésben Menelik a nagy győzelem után is elismerte az olaszok egyes hódításait, és csak 10 millió lírányi jóvátételt fizettetett ki a hadifoglyai miatt kényszerhelyzetben lévő ellenféllel.

Ez a visszafogottság jó húzásnak bizonyult, Etiópia megőrizte ugyanis a többi európai hatalom jóindulatát, így egészen 1936-ig, a fasiszta Olaszország szintén kudarcokkal tarkított hadjáratáig független állam tudott maradni. Öt évvel később a britek felszabadították a területet, és az önálló etióp államot is visszaállították.