Jolán
0 °C
6 °C

Miért Nagyszálló a híres margitszigeti hotel?

2016.12.22. 09:33

A válasz a címben feltett kérdésre: mert volt egy Margitsziget Kisszálló is. Számos híres vendége volt, mások mellett egy ideig itt lakott Bródy Sándor, Szerb Antal – és Krúdy Gyula. Az író, amíg a város az 1930-as években nem adott neki egy szerény óbudai lakást, jobbára szállodákban élt. A tízes években a Royal Szálló egyik harmadik emeleti szobáját lakta – legnagyobb szerelme a szálló tulajdonosának, Várady Gyulának a felesége, „Rezsan” volt (a Regina magyar változatából), ám a Royalt a viharos szakítás után el kellett hagynia. Krúdy ugyanis beleszeretett Rezsan lányába, el is vette feleségül.

Ekkor, 1918-ban költöztek a Margitszigetre, de még nem a Kisszállóba, hanem a sziget közepén egy már akkor is rozoga állapotban levő kastélyba, József nádor egykori nyári lakába, ahol hat lakás volt. Ennek kiürítése után költözött a család a sziget felső részében levő, a világháborúban elpusztult Kisszállóba.

105798
Fotó: Carl Lutz / FORTEPAN

Margitszigeti termékenység

Az írót nemcsak ifjú hitvese, hanem a sziget iránti szerelme is kötötte a helyhez. „Az esztendő nagy részében madárdalra, rigófüttyre ébredtünk – írta közös lányuk, Krúdy Zsuzsa –, míg télen érintetlen, szikrázó hótakaró alatt álmodtak a virágok, bokrok, füvek és fák. Valamennyi évszak megejtő és felejthetetlen volt. Édesapám egész életében leírhatatlan hivatástudattal, szorgalommal dolgozott. A hajnal rendszerint íróasztalánál találta és sokszor még a déli harangszó is. Ez a rendszeres napi munka a titka rend­kívüli termékenységének! Ezekben az években írta, a többi között, Bukfenc, Napraforgó, N. N. egy szerelemgyerek története, As­szonyságok díja, Az útitárs, Nagy kópé, Hét bagoly, Őszi versenyek, Pesti nőrabló, Mohács, Aranyidő, Templárius, Utolsó gavallér, Welszi herceg, Mesemondások Jókai Mór­ról című regényeit; a világ talán egyedülálló irodalmi Álmoskönyvét; számtalan novelláját, újságcikkét. Innét szerkesztette 1919-ben a pro­letárdiktatúra alatt, Móricz Zsig­monddal együtt, a Néplapot, s írta meg a Kápolnai földosztást, a Havasi kürtöt. Itt volt 1921-ben a Szigeti Séták főszerkesztője.”

82296
Fotó: Klösz György / FORTEPAN

Annyira kötődött a helyhez, hogy 1927-ben terjedelmes levélben fordult a fővárosi Közmunkák Tanácsához egy margitszigeti múzeum felállítását javasolva. Az ilyen ötletek már akkoriban sem igen találtak támogatásra.