Pandora, Gabriella
6 °C
15 °C

Barlangi porból sikerült kivonni az ősember DNS-ét

2017.04.28. 12:01

Üresen talált barlangok üledékének porából vontak ki ősi emberi DNS-t egy új módszerrel – írja az MTI.

Az ősi emberi DNS fő forrásai a csontkövületek, ám ezekből nagyon kevés van még azokon a helyeken is, ahol a körülmények nyilvánvalóvá teszik, hogy ott az ember ősei élhettek.

Sok barlangban találunk kőszerszámokat, csontokat viszont nem

– mondta Matthias Meyer, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet munkatársa, a Science szaklapban megjelent tanulmány egyik szerzője.

A kutatók hét európai és oroszországi barlangból gyűjtöttek össze 85 üledékmintát. Az üregekről ismert, hogy ember járt vagy élt bennük a 14-550 ezer évvel ezelőtti időszakban. A korábban növényi és állati DNS megtalálására használt módszert addig finomították, amíg alkalmas nem lett ősemberek és emlősök genetikai anyagának megtalálására is.

DNS-csalival halászták ki az ősembert

Az úgynevezett mitokondriális DNS-re koncentráltak, amely anyai ágon öröklődik, mivel ez különösen alkalmas arra, hogy a közeli rokon fajok közötti különbségeket megállapítsák. Sérült molekulák elemzésével képesek voltak elkülöníteni az ősi genetikai anyagot mindenféle olyan szennyeződéstől, amely mai látogatóktól származott. Végül 12 emlősfajra utaló anyagot találtak, köztük olyan kihalt fajokét, mint a gyapjas mamut, a gyapjas orrszarvú, a barlangi medve vagy a barlangi hiéna.

A mai ember mitokondriális DNS-e alapján kidolgoztak egy érzékeny DNS-csalit, hogy ki tudják halászni azokat a szekvenciákat, amelyek a leginkább hasonlítanak rá. Így négy barlangban talált üledékből

kimutatták a titokzatos, Szibériában felfedezett gyenyiszovai ember genetikai nyomait, és a neandervölgyi emberét is.

Az egyik lelőhely, amelynek porából a neandervölgyi ember DNS-ét mutatták ki, a belgiumi Trou Al'Wesse barlang volt, ahol soha emberi csontot nem találtak, bár kőszerszámok és vágások jeleit viselő állati csontok arra utaltak, hogy járt ott ember.

Meyer elmondta, hogy az új módszerrel megnövekszik azoknak a lelőhelyeknek a száma, ahol a régészek olyan genetikai bizonyítékokat találhatnak, amelyek az emberi evolúció és a fajok vándorlásának hiányzó láncszemeit pótolhatják, többet tudhatnak meg a például a gyenyiszovai emberről, akinek a DNS-e a mai melanéziai és ausztrál őslakókban még mindig megtalálható.