Jenő
3 °C
8 °C

Most elmondunk valamit a muszlimokról, amit senki nem gondol róluk

2017.08.21. 22:37 Módosítva: 2017-08-21 22:37:42
A Dél-Alföldön, Orosháza környékén a 11-13. században muszlimok élhettek. Ráadásul a korábbi kutatásokkal ellentétben nem a skandinávoktól, hanem tőlük származhat a budai márka pénzverési alapsúly – ezt kutatásai alapján Rózsa Zoltán, az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum régész igazgatója mondta el az MTI-nek.

A tudós Orosháza környéki ásatása 2004-ben, a 47-es főút városi elkerülő szakaszának építésekor kezdődött. Egy Árpád-kori települést, 400 objektumot, sok kerámiát és többek között több mint 15 ezer állatcsontot találtak.

Meglepetést okozott, hogy ebből a rengeteg állatcsontól mindössze 24 darab volt a sertéscsont, holott ez Magyarország második legnagyobb, Árpád-kori, feldolgozott állatcsontanyaga. Ráadásul a 24 sertéscsontról bizonyították, hogy azok nem Árpád-koriak, hanem a korábban ugyanott létezett avar kori településről származtak.

Találtak számos palackmaradványt is, amelyek összefüggésben lehetnek a muszlim előírással, a kötelező rituális mosakodás szokásával. Emellett Orosházától északra egy 1400-as évekből származó oklevél említ egy Böszörményestelek nevű települést. A telek szó már nem lakott területre utal, a böszörmény szóban a muszurmán-muzulmán-muszlim szavak fedezhetők fel, amely nem etnikumot, hanem vallást jelöl – idézte Rózsa Zoltánt az MTI.

Így bizonyították, hogy nem zsidók lakták a területet, hanem valószínűleg a Volgai Bolgárországból érkezett, sókereskedelemmel és pénzváltással foglalkozó muszlim vallású kálizok.

Hogy mikor érkezhettek a mai dél-alföldi területre a kálizok, pontosan nem tudni, erről a vidékről ugyanis nem maradtak fenn a korból írásos emlékek, Orosháza neve először az 1400-as években fordul elő írott oklevelekben, onnan datálható ugyanis a terület újbóli felvirágzása, ami a marhakereskedelemnek volt köszönhető.

A honfoglalás idején már bizonyítottan érkeztek muszlimok a Kárpát-medencébe; Anonymus pedig azt írta, hogy 970 körül bolgár földről, a Volga és a Káma összefolyásának vidékéről, a mai Kazany térségéből izmaeliták sokasága érkezett ide. „Az igazolható, hogy a kálizok a 11. században már itt éltek” – mondta az igazgató.

1150-1153 között egy arab utazó leírta, hogy tízezerszámra élnek muszlimok a Kárpát-medencében. A hvarezmiek kamarai és pénzügyletekkel foglalkoztak, a magrebiták pedig a katonai réteget alkották.

A 12. század közepén kezdhettek az Orosháza környékén élő muszlimok piacot és pénzváltóhelyet üzemeltetni. Előbbit igazolja a szakember szerint, hogy a kálizoknak három nagy központjuk volt az akkori Magyarországon, mind fontos sókereskedelmi útvonalak mentén: Nyitrán (az északi kereskedelmi útvonal mellett), Przemsyl-ben és Orosházán (az Erdélybe és Délvidékre irányuló kereskedelmi út mentén).

A pénzváltásra is találtak bizonyítékot, a múzeum régészei civil fémkeresők segítségével mintegy negyven ólomsúlyra bukkantak, amelyek a kutatásaik alapján az úgynevezett budai márka egységeinek feleltethetők meg. Az ólomsúlyt nehéz keltezni, de közvetlen környezetükben bizánci és osztrák pénzek is voltak, amelyeket főként a 12. század második fele és a 13. század első évtizedei között használtak.

Írásos források szerint a budai márka 1271-ben jelent meg mint történelmi tömegegység, pénzverési alapsúly, amellyel már a pénz ezüsttartalmát is képesek voltak mérni, ami így egy pénzreformnak számított a folyamatos pénzrontás-pénzmegújítás korszakában. A budai mérték használatát Luxemburgi Zsigmond király tette kötelezővé 1405-ben.

Az, hogy már a 12. században ott volt a budai márka, azt valószínűsíti, hogy nem a skandináv országokból, majd onnan Anglián keresztül jutott át az európai földrészre, ahogyan eddig a történelemtudomány gondolta. Vagy ha mégis onnan érkezett, akkor az eddig gondoltaknál jóval korábban - mondta Rózsa Zoltán.

A pontos pénzváltási, számítási ismeretek miatt válhattak a muszlimok a pénzügyek és a kamarai ügyletek lebonyolítóivá - vélekedik a régész. Orosháza környékéről a tatárjárást (1241-1242) követően tűntek el a muszlimok, ami azzal is magyarázható, hogy áthelyezték a sószállítási útvonalakat.