A bankárok is sokallják az uzsorát
Nem üzleti, hanem jótékonysági alapon működő bankot hoz létre a fiatal Astor Vincent, Andrew Carnegie és Amerika leggazdagabb zsidó bankára, Rosenwald Gyula. Repedezik a cár birodalma. Gyilkolni akart a gonoszlelkű cselédlány. Ausztria sehol sincs. Esti Újság, 1914 január.
Milliárdosok az uzsora ellen
Egy New York-i jelentés szerint Astor Vincent, aki fia és örököse a Titanic elsüllyedése alkalmából vízbefúlt Astor ezredesnek, elhatározta, hogy szintén hozzáfog közgazdasági működéséhez. Észak-Amerika leggazdagabb fiatalembere nyilvánosságra hozta, hogy Andrew Carnegievel – aki eddig is kétezer millió dollárt adakozott jótékony célra – és Rosenwald Gyulával, Amerika leggazdagabb zsidó bankárával együtt kis bankokat hoznak létre, amelyek nem üzleti, hanem jótékonysági alapon működnek a szegényemberek, munkások, kiskereskedők és hasonlók hitelszükségleteinek biztosítására.
„Az uzsora – mondotta Astor Vincent – hallatlan mértékben pusztít Amerika közgazdasági életében.
Ezt akarjuk megszüntetni azzal, hogy mindenütt, ahol csak szükség lehet rá, bankot alapítunk arra a célra, hogy a kisemberek a lehető legolcsóbb kamat fejében kölcsönhöz jussanak és ne legyenek kénytelenek uzsoráshoz fordulni. Ha ez a kísérletünk sikerül, nagy lépéssel halad előre a társadalmi gondoskodás."
Az amerikai közvélemény nagy hálával fogadta Astor tervét, melyről általában azt tartják, hogy elősegíti majd a nagy tőke és a munkásnép között való békésebb egyetértést. (Január 10.)
Baj van a cár birodalmában
Oroszországban fontos események vetítik előre árnyékukat, nem lehetetlen, hogy már a legközelebbi jövőben a figyelem a cár birodalma felé irányul... Most még ugyan kevés forradalmi mozgalom észlelhető, ami a radikális elemek óvatosságának tulajdonítható, mert a rendőrség megtorló intézkedése a vezetőit nagyon súlyosan érintené. De nem a külső látszaton múlik a dolog. Az egész országban a hangulat ma sokkal súlyosabb, mint volt a forradalom előtt. A kormányzat ma sem vak, de képtelen arra, hogy az eseményeket más irányba terelje, s nem tehet egyebet, minthogy a katonaságot és a rendőrséget állandóan készenlétben tartja az elégedetlenség megnyilatkozásának elnyomására. A kabinetet nem a miniszterelnök, hanem a cár alakítja meg, így Kokovcev nincs abban a helyzetben, hogy engedményeket tegyen, mert ebben megakadályozzák a minisztertanácsban tőle független társai, akiket az udvarnál is erősen támogatnak. A kormányfő visszavonulását egyelőre azonban megakadályozza az ország pénzügyi helyzete, amely teljesen a francia pénzpiac kezében van. A franciák mindig készen állnak egy újabb hitellel, de ragaszkodnak Kokovcevhez, és csak egy liberális utódot fogadnának el helyette. A kabinetben ilyenformán megmaradnak az ellentétek... A kormánynak nincs munkaképes többsége, így elkerülhetetlen lesz a negyedik duma föloszlatása. Ebben az esetben azonban kétségtelenül az ellenzék kerül többségbe. Az ettől való félelem elég ok lehet arra, hogy a negyedik duma még együtt maradjon. Ha azonban a választói jog megváltoztatása végett újabb államcsíny fog bekövetkezni, teljesen bizonytalanná vélik a helyzet. Ekkor olyan események következhetnek be, amelyek az orosz birodalmat alapjában megrendítik. (Január 3.)
A cseléd gyilkos kísérlete
Gothill Béla máv. raktáros följelentést tett, hogy tizennégy éves cselédje Uj-pesten a Kossuth Lajos utca 10 szám alatti lakásán meg akarta ölni a szülők hat hónapos Mariska nevű leányát. A csecsemő üvegből táplálkozott, és tegnap a cseléd denaturált spirituszt öntött a tejébe. A szülők azonban észrevették és sikerült még jókor megakadályozni a merényletet. A cseléd a főkapitányságon megvallotta, hogy a csecsemőt meg akarta ölni, mert miatta nagyon sok mosnivalója volt. A rendőrség a gonoszlelkű leányt átadta a gyermekbíróságnak. (Január 9.)
Ausztria kimaradt
Hol vagyunk mi? Ezt a találós kérdést tette föl a Fremdenblatt, amelyet joggal tekinthetünk az osztrák sport félhivatalos szócsövének. A kérdést a Nemzetközi Atlétikai Szövetség megalakulása tette aktuálissá. A szervezet hivatalos összetételében nagyítóval sem lehet felfedezni Ausztriát. A szövetségben 5-5 szavazat illeti meg Németországot és Angliát, 4-4 Amerikát, Svédországot és Franciaországot, 3 Magyarországot, 1-1 Finnországot és Dél-Afrikát.
Az osztrák szövetséget is fölvették, csak a bizottságból felejtették ki, mert nem képviseltette magát az atlétika berlini világkongresszusán. Magára vessen tehát az osztrák sport, ha ilyen kérdéseket kell felvetnie, mint amilyen a „Hol vagyunk mi?”. (Január 9.)
Rovataink a Facebookon