Vissza a töltött káposzta ősi jogait!

2014.02.15. 15:55

Tengeri halra akarják szoktatni a magyart, de idegen ízek helyett mi a töltött káposzta ősi jogait követeljük • Az Egyesült-Államok japán támadástól tart, Wilson az európai hatalmakat engesztelné A piszok őrültje lett az aljegyző, kicsalogatni sem lehet a koszból szerencsétlen elmebeteget. Esti Ujság, 1914, február 15. (Lapszemlénk a korhű írásmódot, helyesírást tükrözi.)

Olcsó étkezés

Egy köruti vendéglőben nagy vacsorát rendezett a Magyar Háziasszonyok Országos gazdasági Szövetsége.

A vacsorán, sajnos, nem voltunk jelen, de mondanivalónk egészen független attól, hogy jó volt-e vagy rossz a vacsora étekrendje. Annyit tudunk, hogy norvégiai halat szolgáltak és egy-egy fogásnak ára igen csekély volt: talán negyven fillér. Lehet, hogy izlett is a hal, mégis azt hisszük, hogy a tisztelt hölgyek Országos Szövetsége nagy céljának, az olcsó és jobb étkezés elérésétől távolabb van ma, mint mikor elindult. Északi tengeri hallal nem lehet megjavítani étkezésünket. Nem sikerül meghonosítani ezt az árut – az illata miatt.

Nem gondoljuk, hogy akár norvég hallal, akár osztendei osztrigával, akár indiai fecskefészeklevessel meg lehetne oldani élelmezésünk nagy kérdését, még ha e nyalánkságokat ingyen adnák is.

Hagyják meg minekünk a mi eledeleinket, amelyekhez fajunknak és szájunknak ínye, gyomra már egy évezred óta hozzá alkalmazkodott. Ha konyhánk rosszabbodásán és drágulásán valóban segíteni akarnak, akkor a norvég halvacsora helyett inkább arra törekedjenek, hogy olcsóbb legyen a rostélyos, visszaállítassék ősi jogaiba a töltött káposzta és ne legyen többé luxuscikk a túróscsusza töpörtyűvel!

Japánországtól tart Amerika

Az Esti Ujság már foglalkozott azzal a lappangó ellentéttel, amely Japánország és az Egyesült-Államok közt van és rámutatott arra, hogy ez az ellentét előbb-utóbb uj, nagy világháborut okozhat.

Wilson, az Egyesült-Államok elnöke a közelmultban bizonyítékokkal szolgált arra nézve, hogy Japánország és Mexikó titkos szövetségre léptek egymással. Az általános külügyi helyzetre vonatkozóan azt mondotta Wilson, hogy az európai hatalmak is az Egyesült-Államok ellen foglalnak állást.

Ennek oka abban keresendő, hogy az amerikai hajóknak mentesítése a Panama-csatornán fizetendő illetékek alól mélyen sérti az európai hatalmak, különösen pedig Anglia és Németország érdekeit.

Az elnök már mostan azt javasolja, hogy az Egyesült-Államok igyekezzék az európai hatalmak szimpátiáit maga felé fordítani. Ez pedig leginkább azzal érhető el, ha visszavonja az amerikai hajóknak a Panama-csatornán való illetékek alól való mentesítését. Szerinte az Egyesült-Államok külügyi politikájának most arra kell törekednie, hogy Japánországot teljesen izolálja, mert az ázsiai nagyhatalom csak a kellő pillanatra fog várni, hogy az Egyesült-Államokat megtámadhassa.

A piszok őrültje

Az aljegyző tragédiája

Scheller József dr., a németujvári járásbíróság fiatal aljegyzője négy hét óta nem jelentkezett hivatalában. Keresték, kutatták, végre megtalálták bezárt lakásában a legrettentőbb állapotban. A fiatal jegyző valóságos trágyadomb közepén feküdt, körülötte egész raktárra való élelem, amit Scheller fölhalmozott, mielőtt bucsut mondott a világnak, amelytől visszavonulni akart.

A rettentő piszokhalomból sehogyse lehetett a szerencsétlen, megzavarodott elméjű fiatalembert kicsalogatni. Zavart tekintetéből látszott, hogy elmebajos, de nyugodtan és mosolyogva beszélt váratlan vendégeihez:

Az emberek nem tudják, hogy az élet a test és lélek együttese. A testnek és a léleknek együtt kell maradnia. Ez itt körülöttem – mutatta a piszokra mutatva – a testemnek a része. Ha innen elvisznek, az a halál, mert akkor egyedül marad a lélek.

A dolgot most már hivatalosan bejelentették a hatósági orvosnak, aki megállapitotta, hogy a szerencsétlen ember megőrült. Intézkedtek, hogy elmebetegintézetbe szállítsák, a piszokból azonban eddigelé nem tudták kicsalogatni.