Fiúknál most kezdődik a csavargószezon

2014.02.27. 17:22 Módosítva: 2014-03-06 07:54:11

Kiderült, miért indulnak világgá a gyerekek, játszóterekkel lehetne elejét venni az elkalandozásoknak • A monarkiának meg kell hallania az elnyomott népek szavát, írja a román tanár • Angol lecke Indiából: mindenki tanuljon meg magyarul! Esti Ujság, 1914, február 27. (Lapszemlénk a korhű írásmódot, helyesírást tükrözi.)

Csavargó gyermekek

Az ujságokban gyakran bukkan föl, különösen tavasznak idején, hazulról elkalandozó gyermekekről szóló hír. A vándorlás és kalandszerzés ösztöne leginkább fiuknál szokott föllépni, a mindennapos életben is elég gyakran, de háborus időben valósággal járványszerüen. Különösen hajóutra szeretnek menni, ezért van, hogy például nálunk Fiume felé tart a legtöbb szökevény, bár pénz hijján a gyaloglástól sem riad vissza a vándorló kedvü fiu.

Egy berlini professzor, Leppmann Frigyes dr. százharminc fiun végzett lélektani tanulmányt s a pszichológiai társaságban igen érdekes előadást tartott róluk. Azzal kezdte, hogy

a nagyvárosi gyermeknek sem elég ideje, sem alkalma nincsen ahhoz, hogy természetes és egészséges kóborló hajlandóságát veszedelem nélkül kielégítse, másfelől azonban annál több alkalom kínálkozik ahhoz, hogy a gyermek érdeklődése helytelen irányba terelődjék.

Sok gyermekben viszont nincs meg kezdettől fogva a vándorló hajlandóság, hanem a tulzottan szigoru nevelés fejleszti ki.

A megelőzés lenne a legjobb orvosság itt is. Nagy játszóterek kellenek a nagyvárosi ifjúságnak, terek és ligetek, ahol minden veszedelem nélkül elkalandozhat, játszhat, futkározhat, anélkül, hogy azért teljesen fölügyelet nélkül lenne. A gyermek ösztöne mindenben a helyes utat keresi és csak akkor fordul rossz irányba, amikor a helyes utat elzárják előle.

Magyarország legyen föderalisztikus állam

Egy bukaresti tanár terve

Az Adevarul közzéadja Szanovicseanu egyetemi tanár cikkelyét, amely Ausztria és Magyarország, valamint Románia egymáshoz való viszonyát tárgyalja.

A cikkely írója a monarkiát modern Babilonnak mondja, amelyben két népfaj uralkodott mindig: az osztrák-német és a magyar: a többi népfajt, a csehet, morvát, lengyelt, románt, tótot, szerbet stb. az abszolutizmus minden eszközével nyomta el ez a két nép. Az idő azonban változott, az elnyomott népek megszólaltak, beszélni kezdtek és szavukat most már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az uj idők modern szelleme már nem engedi meg, hogy a hat-hét milliónyi magyar kisebbség (!) a nála szám szerint sokkal nagyobb nemzetiségi többségen uralkodjék.

A magyarországi románok harca tehát a fejlődés természetes konzekvenciája s a magyarok nagy baklövést követnek el, ha ennek a fejlődésnek utját akarják állni. Ha ezt még sokáig folytatják, az irredentizmus csak nőni fog, ami mind nagyobb veszedelmére lesz Magyarországnak.

Ennek elkerülésére csak egyetlen mód van: ha Magyarország föderalisztikus állammá alakul át.

Angol lecke

Brieux francia drámaírónak indiai utján egy napon meg kellett jelennie egy nagyobb állásu angol tisztviselőnél, hogy valami hivatalos dolgot elintézzen vele. Brieux természetesen francia nyelven akarta elmondani a mondanivalóját, a tisztviselő azonban félbeszakította és udvariasan, de annál határozottabban megkérte, hogy szíveskedjék angolul beszélni. Brieux, akinek angol tudománya nagyon gyönge, keserves dadogással igyekezett megértetni magát, de alig sikerült. Erre aztán megszólalt a tisztviselő a legkorrektebb franciasággal:

Most pedig uram, ha kívánja, beszélhetünk az ön szép anyanyelvén is.

Briext kellemesen lepte meg a fölszólítás és megkérdezte a tisztviselőt, miért engedte előbb angolul dadogni, ha tud franciául.

Valamennyi kollégám, felelt az angol úr, aki Indiáéban nagyobb állást tölt be, kitünően beszél franciául, hivatalosan azonban sohasem használjuk ezt a nyelvet, hogy az idegen, akinek dolga van velünk, lássa, mily kellemetlen neki, hogy nem tud angolul.

Brieux hálásan fogadta a leckét és nyomban elhatározta, hogy mások okulására is elmondja az esetet. Lehet is tanulni belőle, de nem csak az angol igazság érdekében, hanem a magyar igazság érdekében is. Mert ha az angol ember megkövetelheti az idegentől, hogy tudjon angolul, akkor a magyar embert nem szabad elítélni érte, ha a magyar nyelv tudását az ország lakóitól megköveteli. És nem szabad minket barbárnak mondani azért, mert rendőreink, villamos kalauzaink és más közszolgálatban lévő embereink nem tudnak más nyelvet a magyaron kívül.

A meteor

Varsóból jelentik: Zabkovice faluban kedden este meteor-kő esett le és több parasztházat romba döntött. A parasztok között pánik tört ki és ijedten menekültek a faluból, mert azt hitték, hogy itt az ítéletnap.