- Tudomány
- A nagy háború
- 1914
- a nagy háború
- esti újság
- anarchisták
- ibsen
- svédország
- norvégia
- balatonkenese
A balatoni vasút katasztrófája
A hős mozdonyvezető mentette meg az utasokat a kenesei hegyomlásnál, most bagatell összegű jutalmat kap a vasúttól • Orosz támadástól félnek az egymásra utalt skandináv országok • Anarchista bombamerénylet Milánóban. Esti Ujság, 1914, junius 10.
Nyolcvan korona száznyolcvan emberéletért
A balatoni vasút katasztrófája
Hivatalosan is megállapították már, hogy a Balatoni Vasút kenesei katasztrófája alkalmával, mikor a hegyomlás leszakította a pályát és szétvágta az ott haladó személyvonatot, tulajdonképpen Balog Tibor mozdonyvezető lélekjelenlétének köszönhető, hogy valamennyi utas ott nem pusztult az ingoványba süllyedt vonatromokon.
A mozdonyvezető ugyanis már előre látta, hogy az egész hegyoldal a fákkal együtt csuszik lefelé és mikor kétségtelenül megbizonyosodott róla, hogy nem káprázik a szeme, hirtelen meglassította a menetsebességet ugy, hogy az utasok még valamennyien leugrálhattak a mozgó vonatról. Valamennyien meg is menekültek s ő maga a gépésszel a legutolsó pillanatban ugrott le a mozdonyról. Nyomban utána a vonat első fele a mozdonnyal, podgyász- és szerkocsival együtt leszakadt és belefordult a Balaton ingoványaiba.
Még most is ott van kerekeivel az ég felé, mert nem tudják kiemelni.
A vonat többi kocsiját és száznyolcvan emberéletet megmentett Balog Tibor éleslátása, kötelességtudása és lélekjelenléte, ami természetesen nem maradhatott jutalom nélkül.
A megmentett utasok mindegyike nyomban ott, a szerencsétlenség színhelyén hálálkodva köszönte meg életét a derék vasutasnak, a vasúti üzletvezetőség, mely már építi az uj pályát bele a Balaton vízébe, most küldte el elismerését és nyolcvan korona jutalmat Balog Tibornak. Ennyit kapott a szegény ember, aki az államvasutnak sok milliót, száznyolcvan embernek pedig az életét mentette meg.
Norvég – svéd szövetség
Néhány évvel ezelőtt mint halálos ellenségek váltak el egymástól Norvégia és Svédország. Ma pedig mind a két országban arról beszélnek, hogy szövetséget kössenek. Ibsen Sigurd, a nagy Ibsen fia erről beszélt Stockholmban, ahol előadását nagy lelkesedéssel fogadták.
Nyilvánvaló, – mondotta – hogy Oroszország atlanti-i kikötőre vágyakozik. Váratlan körülmények, amelyeket egy háboru szülhetne, arra ösztökélhetnék, hogy becsvágyát kielégítse. Norvégiának és Svédországnak közösen kell e veszedelemre elkészülniök. Angliának kétségen kívül igen kellemetlen lenne, ha Oroszország karját az Atlanti-óceánig kinyujthatná.
Háboru esetén azonban (német-francia háborura célzott) Anglia Oroszország szövetségese lenne és így fegyveresen nem állhatna ellent Oroszországnak. Németország szintén nem jöhetne a skandinávok segítségére, mert annyi katonát nem nélkülözhetnének. Svédországnak és Norvégiának tehát nincsen más hátra, minthogy saját erejükre támaszkodjanak. Ha katonai erejüket a legmagasabb fokra kifejlesztik, nyugodtan szembe nézhetnek mindenfajta veszedelemmel.
Bombamerénylet Milánóban
Vasárnapra virradó éjjel a városi park nagy tribünje alatt – amely a nemzeti ünnep alkalmából a notabilitások számára készült, hogy arról nézzék végig a katonai díszszemlét, – bomba robbant fel.
Hír szerint anarchista merényletről van szó, amelyet azonban a bomba korai felrobbanása sikertelenné tett. Tegnap délután két gyanusított anarchistát letartóztattak.
Rovataink a Facebookon