Útnak indult az Argó másolata
A másolatnak a mükénei korszak hadihajói szolgáltak mintául, a 28,5 méter hosszú, fából készült hajó célja az olaszországi Velence. Törökország nem tudta biztosítani a hajó biztonságos átkelését a Boszporuszon, ezért a modernkori argonauták nem érinthetik az ősi hajó célját, a mai Grúzia területén fekvő Kolkhisz kikötőjét.
Az Argó-másolat a mitológiai hajó visszaútját követi, azaz az Égei- és Földközi-tengerről a Ljubljanica folyón, majd a Száván keresztül érnek a Dunába, amely elviszi őket a Fekete-tengerig. A helyiek szerint Iaszón alapította Ljubljanát, a mai szlovén fővárost, így a címerében megtalálható a sárkány, amelyet a királyfi megölt. A másolaton ötven evezős és további 22 hajós utazik. A 2000 tengeri mérföldes (3700 kilométeres) utat 37 szakaszra osztották, a küldetés várhatóan augusztus 11-én ér véget.
Az Argó ötven utasa, az argonauták a monda szerint az időszámítás előtti 14. században, nagyjából 200 évvel a trójai háború előtt Kis-Ázsiába utazott az Argón, hogy segítsenek Iaszón királyfinak a legendás Aranygyapjú megszerzésében. A görög mitológia legkalandosabb vállalkozásában két istennő, Héra és Pallasz segítette Iaszónt, így a királyfi épségben eljutott az Aranygyapjút birtokló Aiétész királyhoz. Aiétész lánya, Médeia beleszeretett Iaszónba, a királyfi az ő segítségével tudta kiállni Aiétész próbáját (érclábú bikákat befogva kellett sárkányfogakat elültetnie Árész mezején, majd learatni az előbújó óriásokat, vagyis a sárkányfog-veteményt), majd kijátszania a gyapjút őrző sárkányt. Az Argón olyan hősök utaztak még Iaszón mellett, mint a dalnok Orfeusz, a Minotauruszt legyőző Thészeusz, Héraklész vagy Akhilleusz apja, Péleusz.