Judit
-2 °C
8 °C

Egyiptomi naptárat használtak a trákok?

2006.06.27. 16:10
Egy aranyból készült trák mellvért, amelyet Golemanite falu közelében, Bulgáriában találtak, kulcsfontosságú lehet az ókorban letűnt nép időszámításának, illetve naptárának megfejtésében. A Veliko Tirnovo környéki lelet segített Venceszlav Conev bolgár tudósnak a trák kalendárium hónapjainak és ünnepeinek megismerésében.

A Veliko Tirnovo-i Regionális Történeti Múzeum munkatársa, Venceszlav Conev hét mellvértet tanulmányozott át a Bulgáriában talált negyven hasonló darab közül, hogy felállítsa, illetve ellenőrizze matematikai modelljét, amelyet a trákok naptárához készített.

Kevés az írott forrás

Minthogy kevés az írott és a tárgyi forrás ahhoz, hogy a trákok kultúráját a régészek megismerjék, ezért matematikai modelleket próbálnak felállítani a tudósok ahhoz, hogy rekonstruálhassák például az ókorban letűnt nép időszámítását, illetve kalendáriumát.

Spartacus népe
A trákok a Krisztus utáni első néhány században tűntek el végleg a Balkán-félszigeten. A római hódítás, előtte pedig a görögök és a makedónok háborúi pusztították e népet. Később a bizánciak és a bolgár-törökök, illetve a szlávok csatároztak errefelé, a trákoknak pedig nyomuk veszett, valószínűleg beolvadtak a hódítók amúgy is zavaros vegyülékébe. Egyes hagyományaik - például a halálkultusz - mindenesetre felfedezhetők a bolgárok bizonyos szokásaiban. A trákok közül nem véletlen, hogy a leghíresebb is "csak" egy rabszolga, Spartacus, aki a legnagyobb római kori rabszolgalázadást irányította, egykori gladiátorként.

Conev egy szliveni, tehát egy trák eredetű bulgáriai városban tartott konferencián ismertette kutatásait, amelyek szerint a trák kalendáriumban három évszak volt, hatvan nagyobb ünnep-, illetve pihenőnappal.

Az év tizenkét hónapból állt, összesen 360 nappal, amelyhez még ötöt adtak hozzá. Ez utóbbi öt napot mindig az utolsó hónaphoz csapták minden év végén.

Kígyók és vonalak

Minthogy írott (megfejtett, dekódolt) források nincsenek, a trákok kalendáriumát a fémvértek alapján próbálják rekonstruálni a szakértők. A Golemanitéban talált mellvért azért különleges, mert a feliratok kígyókból, geometriai alakokból és vonalakból állnak.

A kutatások jelenlegi állása szerint a kígyók és a vonalak száma megfelel annak, hogy mely számokat tartották szentnek a trákok.

Az egyiptomiak naptára
Az egyiptomiak naptárában szintén 12 hónap szerepelt, amelyet öt nappal egészítettek ki. (A mi, jelenleg is használt naptárunkban ezek a pótnapok július 14-18. közé esnek.) Az öt "pótnap" ugyanakkor fontos istenek születésnapjai is voltak. Ozirisz például július 14-én, Széth 16-án, Ízisz pedig 17-én látta meg a napvilágot.

Conev szerint a trák kalendárium nagyon hasonlít az egyiptomiak naptárára, amelyet évezredeken át használtak a Nílus mentén.

Mindez azért is érdekes, mert a görög források szerint a trák műveletlen, barbár nép, vad, törzsi társadalom volt, politikai élet vagy éppen ábécé ismerete nélkül.

2004-ben kerültek elő a kulcsfontosságú leletek

A trák kultúra megismeréséhez nagy lendületet adott egy 2004-es ásatás, amely Kazanlak (a Balkán-hegységben lévő település) közelében zajlott Bulgáriában. Három hónapnyi ásatás után Georgi Kitov bolgár régész egy olyan gazdag leletegyüttest gyűjtött össze, amely 130 ékszerből, fegyverből és kultikus tárgyból áll. Ez is bizonyítja a kutatók szerint, hogy a trákok nem voltak olyan primitívek, mint ahogyan azt korábban sokáig hitték.

Az az arany mellvért is Kitov ásatásai nyomán került elő, amely most Conevet rávezette a trák időszámítás megfejtésére.