Megvan Hatsepszut múmiája
További Történelem cikkek
- 30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben
- A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
A fogszilánkot egy, a királynő nevét viselő, 1881-ben felfedezett kanopéban (temetkezési edényben) találták. A fogtöredék tökéletesen illett az ötvenévesen csontrákban elhunyt királynő felső állkapcsának egyik őrlőfogába. Noha a DNS-vizsgálatok még nem fejeződtek be, a főrégész hangsúlyozta: az őrlőfog és az előzetes DNS-vizsgálati eredmények, valamint a háromdimenziós szkennerrel végzett vizsgálatok tökéletesen elegendőek ahhoz, hogy a tudósok biztosak legyenek a dolgukban. A DNS-vizsgálatok során Hatsepszut és nagyanyja, Ahmóze-Nefertari génkészletét vetik össze.
Nyíl a múmiában
A főrégész azt is bejelentette, hogy arról a múmiáról, amelyről eddig azt tartották, hogy I. Tutmózisz fáraó bebalzsamozott maradványa, minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy másé. Szkenneres vizsgálattal ugyanis megállapították, hogy a múmia kéztartása nem lehet egy fáraóé, a múmiát tartalmazó szarkofág sem olyan, mint amilyen megillet egy fáraót, az elhunyt pedig idősebb korában halt meg, mint I. Tutmózisz. Végül egy nyilat is találtak a múmiában, amit Havasz szintén a kizáró okok közt említett. A 18. dinasztiához tartozó nagy hódító, I. Tutmózisz egyébként Hatsepszut apja volt.
Hatsepszut múmiáját 1903-ban fedezték fel a Királyok Völgyében, de csak két hónappal ezelőtt szállították át a Kairói Múzeumba, hogy megvizsgálják. Havasz egy évvel ezelőtt kezdte el keresni a fáraónőt. Kutatását a Discovery tévécsatorna finanszírozta, amely műsort is készített a felfedezésről. A riportfilmet júliusban vetítik majd először.
Kisemmizte a mostohafiát
Számos fáraó múmiáját nehéz azonosítani a történelem során elkövetett sírrablások miatt. Hatsepszut sírját is kifosztották, a királynő múmiáját elhurcolták. Ennek valószínűleg az volt az oka, hogy a királynő puccsal szerezte meg a fáraói címet, miután férje és féltestvére, II. Tutmózisz fáraó meghalt. Ekkor Hatsepszut férje egyetlen, de nem tőle, hanem egy alacsonyabb rangú feleségétől származó fia helyett a trónra lépett és 21 éven át uralkodott kemény kézzel, férfiruhát öltve.
Hatsepszut valószínűleg i.e. 1458-ban halt meg, utána a mostohafia lett a fáraó III. Tutmózisz néven és megpróbált megsemmisíteni az őt kisemmiző királynőről szóló minden feljegyzést és emléket. Több száz évvel később, egy zűrzavaros időszakban a papok negyven fáraó múmiáját Deir al-Bahariba szállíttatták, hogy megóvják őket a sírrablóktól – a múmiákkal temetkezési edényeket is szállítottak, köztük a Hatsepszut fogszilánkját tartalmazó kanopét.
Hatsepszut alakja az irodalomban is megtalálható. Pauline Gedge A Hajnal gyermeke című regényében dolgozta fel a fáraónő életét, de egy magyar írónő, Dráveczky Zsuzsa is regényes korrajzot adott az i.e. 15. századról az Asszony a fáraók trónján című könyvében.