Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Megtalálták az első kínai császár nagymamáját

2006.08.03. 11:20
Több mint egyéves ásatás és kutatás után Kínában megtalálták az első császár nagymamáját. Legalábbis ezt sejtik távol-keleti régészek.

Egy hatalmas sírt kutattak át kínai archeológusok Sanhszi (Shaanxi) tartomány északnyugati részén, Hszianban (Xi'an). A kutatás több mint egy évig tartott, és alighanem komoly eredménnyel járt: feltételezések szerint rábukkantak Csin Si Huang-ti (Qinshihuang) császár nagymamájára.

Az agyaghadsereg nyomában

A Sárga Császárhoz fűződik a híres agyaghadsereg megformázása is, de ő a kínai birodalom alapítója a legendák szerint.

Zhang Tian'en (Csang Tian-en), a Sanhszi Tartományi Régészeti Intézet szakértője szerint, akit a Xinhua hírügynökség idézett, a most feltárt sír időben (de nem térben) a legközelebb esik Csin Si Huang-ti legendás mauzóleumához, pontosabban annak feltételezett, máig keresett helyéhez.

A nagymama is komoly eredmény

A nagymama megtalálása is jelentős eredmény, hiszen ezáltal a Csin-dinasztia temetkezési szokásait tanulmányozhatják a specialisták.

Az úgynevezett agyaghadsereget, amelyet a Sárga Császár ásatott el, már évtizedek óta ismerik a régészek. Az archeológusok immár negyven éve kutatják Hszian környékét, hogy feltárják a Csin-dinasztia legnagyobb uralkodójának mauzóleumát. E komplexum pontos helyét azonban még nem ismerik, csak egyes részek, részletek kerültek napvilágra egy feltételezett helyszínen. Az épületeket, sírokat 720 ezer ember építette 38 esztendőn keresztül - vélekednek a szakértők.

A második legnagyobb ókori kínai sír

A nagymama sírja Hszian városának déli negyedében került elő, és a második legnagyobb ókori sír, amelyet Kínában tártak fel. Csak Csing-gong (Jinggong) király hasonló emléke nagyobb ennél.

Csing-gong egyébként a Csin állam idején uralkodott. A Csin állam Kr.e. 897-221 között létezett. 221-ben aztán Csin Si Huang véget vetett a harcoló fejedelemségek korának, és egyesítette a hét részállamot. Innentől számítják a kínai történészek a Csin-dinasztia korát a kínai történelemben, minthogy ekkortól már császár állt a birodalom élén, nem "egyszerű" király vagy fejedelem.

A nagymama síremléke 30 kilométerre esik Csin Si-huang mauzóleumának feltételezett helyétől. A nagymama sírkerülete 550 méter hosszú és 310 méter széles, összesen 17,3 hektárt fed le. Két kocsit is kiástak itt a régészek, melyeket hat ló húzott, és amelyeket csak királyok vagy királynők engedhettek meg maguknak abban az időben.

Hivatalnokpecsétek bizonyítanak

Udvari hivatalnokok pecsétjeit is megtalálták itt az archeológusok, ami csak olyan tisztségviselőké lehetett, akik királynők, királynék vagy hercegek szolgálatában állhattak. Erről Wang Hui a Sanhszi Egyetem (Shaanxi Normal University) szakértője beszélt.

A különböző Csin-korabeli mauzóleumok összehasonlításából végül a régészek arra a következtetésre jutottak, hogy a mostani leletek Csin Si-huang nagymájához, Hszia anyakirálynőhöz köthetők.

Megégtek a koporsók

Ding Yan, a Sanhszi Régészeti Intézet kutatója úgy véli, hogy az anyakirálynő fő síremléke 140 méter hosszú, 113 méter széles és 15 méter mély. A sírkamra száz négyzetméter alapterületű. Ding szerint a sírt többször kirabolták és felégették, így sajnos a nagymama belső és külső koporsója is megégett. A sírt jelenleg is vizsgálják a szakértők.

Hszia anyakirálynő a krónikák szerint Csin Si Huang 20. életévéig élt, és addig komoly befolyást gyakorolt az egyébként 13 évesen trónra került uralkodóra.