Konrád, Tivadar
7 °C
17 °C

Kossuth és Petőfi, a szlovák nép két nagy gyermeke

2007. 01. 02. 13:30
Északi szomszédunknál 2006 végén felvetődött, hogy újra szankciókat vezessenek be, miután a kisebbségek állítólag megsértik a szlovák nyelvet védő törvényt. A szlovákok elmagyarosodása manapság nem olyan aktuális kérdés, mint amilyen a XIX. században volt. Érdekes, hogy a magát "ősmagyarnak" valló - Romániában nemrégiben tömeggyilkosnak minősített - Kossuth szlovák rokonairól és a sokáig szerb-szlováknak mondott Petőfi tisztán szlovák származásáról többnyire hallgatnak a magyar tankönyvek. Mindkettőjük családja a szlovákoklakta Túróc megyéből származik. Petőfi egyébként 1822-1823 fordulóján, alighanem 1822. december 31-én, szilveszterkor született, 1823. január elsején pedig Petrovics Alexander néven megkeresztelték.

A 2006-ban újra kiéleződött szlovák-magyar viszonyt illusztrálja a szlovák nyelvtörvény esetleges szigorításáról szóló hír mellett Malina Hedvig meghurcolása, Jan Slota több magyarellenes kirohanása és a két ország diplomáciai csatározása. A konfliktusok mellett kevéssé közismert, hogy két híres magyar szlovák családból származik, részben vagy egészében.

Nem sokan tudják, hogy Kossuth Lajos a magyar mellett szlovákul is beszélt. Nyelvtudása nem véletlen, minthogy apai ágon akár szlovák nyelvű családból is származhatott.

Bakot lőttek?

A XIX. századig magyarok és szlovákok többnyire együtt küzdöttek a Habsburg-uralommal szemben, így a két nép közötti nemzetiségi ellenségeskedés nem volt jellemző. A XIX. században, a nemzeti ébredés után viszont kezdtek szétválni a magyar és a szlovák törekvések, így valaki vagy magyarnak, vagy szlováknak kezdte magát vallani, és ebben nem mindig a származás játszott döntő szerepet, hanem az adott személy önmeghatározása.

Kossuth öregkorában furcsának tartotta, hogy osztrák történészek őt apai ágon szlovák származásúnak mondták. A Kossuth név egyébként szlovákul bakot jelent, ami azért érdekes, mert a Kossuthok nemesi címerében is bak látható. Elképzelhető azonban, hogy ez utólagos belemagyarázás, legalábbis Kosáry Domokos nézetei szerint.

Kossuth emberei letartóztatták Kossuthot

Így tehát túlzás a címben megfogalmazott állítás, hogy a "mi" Kossuth Lajosunk szlovák lett volna, hiszen ő nem vallotta annak - sőt ősmagyar eredetűnek mondta magát. Ennek ellenére családjában volt még egy Kossuth Lajos, akit a szlovákok támogatása miatt a magyar államférfi által irányított magyar hatóságok fogattak el 1849 elején.

Ez a "szlovák" Kossuth Lajos túróci főszolgabíró volt, és Kosáry Domokos feljegyzése szerint Hurbán szlovák csapata számára toborzott újoncokat, amikor rokona, a "mi Lajosunk" éppen az Országos Honvédelmi Bizottmány élén szervezte az ellenállást Windisch-Graetz császári hadai ellen.

Túrócból származnak

A Kossuth család Túróc vármegyéből származott, és akik itt maradtak, azok szlovák érzelműek voltak. A "mi Lajosunk" apja, Kossuth László is Túrócban született. A Kossuthok családi levelezése egyébként egy-két generációval Kossuth Lajos előtt még részben szlovákul zajlott.

Kossuth László, az apa viszont már német származású feleséget vett el, így alighanem ezzel magyarázható, hogy megtartották evangélikus vallásukat, miközben a szlovák nyelvűség háttérbe szorult a családban.

Nem fulladt bele

Kossuth László Túrócból Zemplénbe költözött, így a "mi Kossuth Lajosunk" Kosáry Domokos szerint ritkán tartotta a kapcsolatot a túróci rokonsággal, amely erősen szlovák érzelmű maradt. Kossuth György, a nagybátyja például a XIX. századi viták kirobbanásakor már a szlovák nemzeti mozgalom mellé állt.

A szlovák történészekre hivatkozó Kosáry szerint Kossuth György "a nemesi kiváltságok védelmezőjeként haragudott is unokaöccsére, mondván, jobb lett volna, ha gyermekkorában, amikor náluk nyaralt, inkább belefullad a kerti tóba".

Annak ellenére, hogy Kossuth az emberi szabadságjogokért küzdött később, a nemzeti törekvésekben igen furcsa nézeteket vallott. Első politikai jellegű írásában, 26 évesen a zsidó kocsmárosokat szidta, mint a parasztok kifosztóit, ám idősebb korában már megbánta ezt - írja az amúgy Kossuth-pártiként ismert Szabad György.

Túlkompenzált?

Szintén érdekes, hogy a forradalom és szabadságharc idején Kossuth túlzott magyarosító szándéka bőszítette fel a szerbeket, és később a románokkal is komoly konfliktusba keveredett. Igaz az is, hogy a románokkal 1849 második felében már kereste az együttműködést, csak ekkor már hiába, illetve csupán félsikereket tudott felmutatni.

Mindez azért fontos, mert Kossuth talán tudattalanul is túlkompenzálta származását, és izgága politizálásával felbőszítette az ortodox vallású déli és keleti országrészben lakó románokat és szerbeket.

Petőfi mint tisztán szlovák

Petőfiről is tudni érdemes, hogy eredeti neve, a Petrovics ugyan szerb ősökre utal, de ez a család is évszázadok óta a Felvidéken élt, és teljesen elszlovákosodott. Anyai ágon közismert volt eddig is, hogy Petőfi szlovák származású, ez azonban 1848-49-ben még nem volt akadálya, hogy lelkes magyar hazafi legyen valaki.

A National Geographic Online pár évvel ezelőtt már felhívta a figyelmet arra a furcsaságra, hogy ha Petőfi apja, Petrovics István tényleg szerb lett volna, akkor szinte kizárt, hogy a családfő által felnevelt gyerek az anya vallását kövesse. A szerbek ugyanis ortodoxok, a szlovákok viszont többnyire evangélikusok vagy katolikusok. Petőfi anyja, Hrúz Mária evangélikus volt, és Petőfi maga is ilyen vallásban keresztelkedett.

Az NG szerint ez nem jelentett egyébként sem problémát, hiszen az apának csak a neve volt szerb eredetű, valójában szlovák származású volt ő is, méghozzá szintén evangélikus.

Így tehát Petőfi nem szerb-szlovák vegyes házasságból származott, hanem egy elmagyarosodó szlovák evangélikus apától, és egy szlovákságát inkább megtartó anyától. Petrovics Istvánról, az apáról azt feltételezik, hogy a gyermek születésekor inkább már magyarul beszélt. Ezért a kutatók egy része azt gyanítja, hogy Petrovicséknál bizonyára a magyar lehetett az otthon használt nyelv.

Hrúz Mária és Túróc megye

A Petőfi család származásáról Péter László közölt érdekes írást az Élet és Irodalomban. Szerinte 1685-ig követhetők visszafelé Petőfi felmenői.

Az apai ág egészen a Nyitra megyei Vagyócig (Vadovcéig) vezethető vissza, vagyis a Petrovicsok csakúgy a Felvidékről származnak, mint az anyai ág, amely a Túróc megyei Necpál (Necpaly) községből ered. Péter László ezután megállapítja: "Mind a két ág evangélikus, s ez is a szlovák (tót) származás bizonyítéka. Ha szerb lett volna bármelyik is, Petőfi ortodox, görögkeleti lett volna." Ezzel persze Petőfi Sándor vallására utal a szerző.

Féltve őrzött Puglia

Dél-Olaszországi kalandozások 125 500 Ft / fő / 7 éjtől

Május 1. hosszú hétvége

Hamarosan itt a 4 napos hétvége, foglaljon szállást 5 625 Ft / fő / éjtől