Lukács
7 °C
22 °C

Az El Niño segíthette Magellánt

2008.05.16. 16:15
Az El Niño jelenség miatt lehetett csendes a Csendes-óceán 1520-ban, amikor hosszú bolyongás után odaért Ferdinand Magellán portugál felfedező flottája - írja a Science című amerikai tudományos ismeretterjesztő hetilap.

Az amerikai kontinens déli csúcsánál a flotta 38 napig küzdött a később Magellánról elnevezett tengerszoros vad vizein. 1520. november 28-án aztán kiértek a nyílt óceánra. "Arrafelé szinte mindig vihar tombol, de akkor nyugodt volt az idő. Magellán Mare Pacificum, azaz Csendes-tenger néven említi a vidéket, innen kapta mai nevét" - mondta Scott Fritzpatrick.

Az Észak-Karolina Egyetem antropológusa és kanadai kollegája, Richard Callaghan a Calgary Egyetemről számítógéppel modellezte az El Niño jelenség hatását a Csendes-óceán térségére, és az eredményeket összevetették az expedíció útvonalával. Magellán célja nem a Föld körbehajózása volt, hanem az akkoriban aranyat érő borsban és szegfűszegben bővelkedő Fűszer-szigetek meghódítása a spanyol koronának. A flotta azonban a mai Indonéziához tartozó szigetcsoport (Molukki-szigetek) helyett jó 2400 kilométerrel északabbra, a mai Fülöp-szigeteken kötött ki. Dendrokronológiai, azaz a fák évgyűrűi alapján végzett elemzések arra utalnak, hogy 1518 és 1520 között az El Niño határozta meg a Csendes-óceán időjárását. Dél-Amerika nyugati partjainál ilyenkor elmaradnak a nagy viharok, és remekül lehet vitorlázni a part mentén észak felé.

A hajónaplók szerint az 1519-ben indult expedíció legénysége kimerült és az embereket betegségek tizedelték, mire a flotta kijutott az óceánra. Az eltérést az eredeti tervtől így az is indokolhatta, hogy az uralkodó széljárást és a tengeráramlatokat kihasználva gyorsan és kevesebb matróz munkára fogásával lehetett haladni a mai Chile partjával párhuzamosan – áll a tanulmányban. Az El Niño hatására helyenként az átlagosnál több a csapadék, máshol – például Indonéziában – pedig súlyos aszály alakulhat ki. Magellán a feljegyzései alapján azért választotta az északi irányt, mert attól tartott, hogy a Fűszer-szigeteken még tart az éhínség, amelyről egy barátjától értesült levélben még az út előtt. A kérdéses levélnek az 1755-ös nagy lisszaboni földrengés után nyoma veszett, a döntés pontos oka ezért örökre titok marad, de valószínű, hogy az El Niño nagyban meghatározta a történelem első földkerülő expedíciójának útvonalát.

A spanyol szolgálatba állt portugál felfedező egyébként nem élte túl az utat, 1521. április 27-én Maktán szigetén a bennszülöttekkel vívott csatában elesett. 57 évvel később egy másik híres tengerész, Sir Francis Drake gond nélkül átjutott a Magellán-szoroson, a Csendes-óceán viszont hónapokig viharos volt, ami erősen megtépázta a flottát és egy hajó el is süllyedt. Drake expedíciója után csaknem kétszáz évvel, 1769-ben James Cook kapitány nagy csendességet tapasztalt az óceánon az Új-Zéland felé vezető útján. Az amerikai-kanadai szerzőpáros szerint könnyen lehet, hogy a brit felfedezőt is az El Niño segítette.