Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Már megint megtalálták Noé bárkáját?

2006.07.25. 10:30
Egy a Wikipédia által "keresztény fundamentalistának" minősített szervezet, a BASE azt állítja: megtalálta Noé bárkáját. Igaz, ők nem az örmények szent hegyén, az Araráton keresték a hajót, hanem Iránban. A mostani bejelentést kételkedve fogadták a szakértők, és ehhez hozzátehetjük: nem a BASE lenne az első kutatócsoport, amelyik a bárka megtalálásáról beszél.

Noé története a Vízözönhöz, legalábbis annak mitikus hagyományához kapcsolódik. Isten meg akarta büntetni az embereket, és ezért óriási esőzéseket hozott a Földre. Noénak azonban előtte szólt, hogy meneküljön, építsen egy hajót, és vigyen magával minden állatfajból egy párt, és így népesítse majd be újra a földet.

Jött a Vízözön

A Vízözön jött is, Noé pedig szépen túlélt mindent, miután az Araráton megfeneklett bárkája, amelyet a megnövekedett vízszint egészen a magas hegyekig sodort.


XIX. századi bárka ábrázolás

A Vízözön története nemcsak a Bibliában, hanem számos más közel-keleti és ázsiai, illetve egyiptomi legendakörben megtalálható. A tudósok ma úgy gondolják, hogy valamilyen globális időjárás-változással függhet össze, hogy ennyi népnél maradt fenn - persze más és más formában - ez a hagyomány.

Az persze szinte kizárt, hogy minden szó szerint úgy történjen, ahogyan a Bibliában le van írva, az amerikai Bibliai Archeológiai Kutató és Feltáró Intézet (Bible Archaeology Search and Exploration Institute - BASE) azonban enek ellenkezőjét szeretné bebizonyítani.

Szó szerint a Bibilia nyomán

Több, kissé zavaros eredményű expedíció, illetve illegális akció után a BASE vezetője, Bob Cornuke most úgy véli, valami szenzációsat talált: Iránban, az Elburz (Elborz) hegységben bukkant rá Noé bárkájára, de legalábbis annak maradványaira.

A BASE arra alapozza teóriáját, hogy a Bibliát szó szerint kell értelmezni, és eszerint az Ararát nem egyetlen hegyet, hanem egy hegységet jelent. Márpedig a mai Törökország keleti, északkeleti részén lévő Ararát (amely a törökök által a XX. század elején tömegesen legyilkolt örmények szent hegye) csak egyetlen magányos kiemelkedés a BASE szerint, éppen ezért mindeddig rossz helyen keresték Noé bárkáját.

A BASE valós elemeket kever bizonytalan teóriákkal - hangsúlyozzuk: még az is lehet, hogy a BASE jó nyomon jár, csak ezt egyelőre nehéz bizonyítani -, így például az Ararát nevét az egykori ókori állam, Urartu nevével hozzák össze, és ezért Urartu részben csak feltételezett helyén, a mai Iránban kutakodnak a bárka után. Urartuban ugyanis sok hegy volt, tehát az "Ararát hegyei" kifejezésnek ebben az esetben tényleges értelme van.

Salamon trónja

A BASE egyébként ezen kívül számos bizonyítékot hoz fel a Bibliából arra, az iráni területek felelnek meg leginkább az elbeszélésnek.

Végül is Bob Cornuke az Elburz-hegység Takht-e Suleimani nevű hegyén véli megtalálni a bárka maradványait. A 4500 méter magasra felmászó régészek szerint itt - úgy tűnik - találtak valamit, ami emlékeztet egy hajó maradványaira, és ezt állítólag már előttük járó felfedezők is rebesgették.

A Szulejmán-hegy (Takht-e Suleimani) Cornuke-ék szerint az egyetlen földrajzi pont a Szentföldön kívül, amelynek héber eredetű neve van, mégpedig azt jelenti: Salamon trónja. (Ez azonban nem tűnik teljesen meggyőzőnek: a Szulejmán név például Törökországban egyáltalán nem mondható különlegesnek.)

De mit is talált a BASE 4500 méter magasan egy iráni hegységben, és miért hiszi azt Cornuke, hogy megtalálta Noé bárkáját? Voltaképpen egy furcsa alakú sziklára bukkantak, és most azt állítják, hogy ez a szikla olyan kőből alakult ki, amely eredetileg fa volt. A megkövesedett fa eredeti alapanyaga pedig Noé bárkája volt.

Találtak egy szentélyt

A kutatók a National Geographic (NG) Online szerint a közelben egy ősi szentélyt is felfedeztek. "Nem állíthatjuk, hogy minden kétséget kizáróan Noé bárkájára bukkantunk, de minden esetre egy olyan objektumot találtunk, amely nagyon hasonlít arra, amiről az ősi írások szólnak" - nyilatkozta Cornuke az NG amerikai online kiadásának.

A kutatócsoport állításait vitatják a hírről beszámoló National Geographic News szakértői: szerintük Noé bárkája legalább 6000-10000 éves, nem valószínű, hogy ilyen hosszú időn keresztül fennmaradt a szerkezet. A szikla hajószerű alakja pedig ősi kis tavakkal, azok furcsa feltöltődésével magyarázható.

Akik már korábban "megtalálták" Noé bárkáját

A BASE-en kívül más kutatók is régóta bogarásznak a Közel-Keleten, illetve Elő-Ázsiában, hogy rábukkanjanak Noé bárkájára. Időnként ez némelyiküknek "sikerül" is. Így magán a legendás Araráton is arattak már babérokat a régészek, hiszen a Törökország keleti részén lévő Szent Hegyen egy gleccserbe fagyva különös "tárgy" került elő.

A tárgy egy magyar forrás szerint nagyjából 140 méter hosszú, 22 méter széles és 14 méter magas. És a hegyen van - tehetjük hozzá. A hajóroncs fából készült, amelyet kátránnyal tettek vízhatlanná. Ugyanakkor erről a roncsról radiokarbon-vizsgálatokkal hamarosan kiderült, hogy kora alig több mint 1200 éves, és már többször is megtalálták a XIV. és a XIX. században. (Marco Polo is látta állítólag az 1300-as években és 1840-ben a török kormány is megvizsgáltatta.)

Az 1955-ös radiokarbon-vizsgálat Fernand Navarra nevéhez fűződik, ő küldte el a kutatóintézeteknek elemzésre a roncs darabjait. A kormeghatározás azért fontos, mert Noé bárkáját egyesek 4400, mások 6-10 ezer évesre teszik, tehát az Ararát roncsa túl fiatal ehhez képest. Feltételezések szerint a gleccserben talált hajó egy emlékmű maradványa, amelyet az özönvíznek szenteltek.